Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=153361
MOB:2022/1
Szerzők:Török Gábor Pál; Asztalos Bernadett; Joób Máté; Tésenyi Timea; Danis Ildikó; Pilinszki Attila
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK; SARS-COV-2; PANDEMIA; FÁRADTSÁG, MENTÁLIS; ALVÁSMEGVONÁS; ÉLETMINŐSÉG; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2022. 23. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában : a vitális kimerültség többtényezős vizsgálata / Török Gábor Pál [et al.]
  Bibliogr.: p. 25-31. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.004
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2022. 23. évf. 1. sz., p. 1-32. : ill.


Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( ? = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( ? = -0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( ? = -0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (?2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (?2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.  Kulcsszavak: jóllét, vitális kimerültség, alvásminőség, segítő szakemberek, COVID-19, életmód