Célkitűzés: Bipoláris affektív zavar miatt kezelés alatt álló betegek adherenciáját hat, a betegek beszámolója alapján körülhatárolható tényező befolyásolhatja: 1) magas/alacsony pszichológiai reaktancia, 2) magas/alacsony belső egészségkontrollhely pontszám (I-HLOC), 3) magas/alacsony orvos HLOC pontszám, 4) farmakofóbia, 5) farmakofília, 6) szkepticizmus a gyógyszerekkel kapcsolatban. A vizsgálatba 142 ambuláns kezelés alatt álló, bipoláris affektív zavarban szenvedő beteget és 1230 más pszichiátriai betegség miatt ambuláns kezelésre szoruló beteget vontunk be. A bipoláris affektív zavar miatt kezelés alatt álló betegek csoportjában összesen 320 pszichiátriai gyógyszert szedtek, a másik betegcsoportban pedig összesen 2134 pszichiátriai gyógyszert írtak fel a betegeknek. Módszerek: A betegek adherenciáját a Sidorkiewicz-féle eszközzel (Sidorkiewcz Adherence Tool) ítéltük meg. Logisztikus regressziós modellel vizsgáltuk az adherenciát mint függő változót valamennyi gyógyszer vonatkozásában. A klinikai változókra és 6 önjellemző dimenzóra vonatkozó esélyhányadosokat a dichotóm változókra korrigálva adtuk meg. Eredmények: Az alábbi változók esetében mértünk mindkét csoportban szignifikáns esélyhányados (OR) értéket: 1.) magas orvos HLOC (OR=1,87 bipoláris affektív zavarban, OR=1.25 a többi diagnózis esetében), 2.) magas pszichológiai reaktancia (OR=0,572, OR=0,798), 3.) farmakofóbia (OR=0,361, OR=0,614) és 4.) adott gyógyszerrel kapcsolatos szkepticizmus (OR=0,300, OR=0,556). Két esélyhányados (OR) csak a bipoláris affektív zavarban szenvedő betegek esetében volt szignifikáns: a gyógyszeres kezelés > 1 éves időtartama (OR=0,449), és az extrém mértékű polipragmázia (OR=2,49). A vizsgálatban 104 bipoláris affektív zavarban szenvedő beteg vett részt, akik együttesen 136 hangulatstabilizáló gyógyszert szedtek, valamint 136 egyéb pszichiátriai betegség miatt kezelt beteg, akik számára összesen 140 hangulatstabilizáló szert írtak fel. A hangulatstabilizálóra vonatkozó adherencia tekintetében két esélyhányados (OR) csak bipoláris affektív zavar esetén mutatott szignifikáns összefüggést: a magas orvos HLOC pontszám, és a gyógyszerrel kapcsolatos szkepticizmus (OR=2,38 valamint OR=0,390). A vizsgálatban 87 bipoláris affektív zavarban szenvedő beteg összesen 97 antipszichotikumot, míg 417, egyéb pszichiátriai kórkép miatt kezelt páciens együttesen 458 antipszichotikumot szedett. Az antipszichotikumokra vonatkozó adherencia négy esélyhányados (OR) esetében csak a bipoláris affektív zavar miatt kezelt csoportban volt szignifikáns. Következtetés: A következő vizsgálatok célkitűzése az lehet, hogy valamennyi alkalmazott gyógyszerre vonatkozó adherencia esetében feltárja az ezt meghatározó tényezők közötti különbségeket és hasonlóságokat, különösen az orvos HLOC vonatkozásában, összehasonlítva a bipoláris affektív zavar miatt és egyéb pszichiátriai kórkép kapcsán kezelésre szoruló páciensek jellemzőit.  Kulcsszavak: egészséghez való viszonyulás, bipoláris aff ektív zavar, adherencia, egészségmagatartás, pszichofarmakológia