A ketamin gyorsan ható és robusztus antidepresszáns hatásának véletlen felfedezését úgy méltatták, mint "az elmúlt fél évszázad vitathatatlanul legfontosabb felfedezése (a neuropszichiátriai kutatások terén)". A ketamin gyorsan ható antidepresszáns (RAAD) hatásaival kapcsolatos optimizmust a stresszorral összefüggő pszichopatológia vonatkozásában, beleértve az öngyilkosságot, azonban visszafogja néhány tény: a hosszú távú biztonságossággal kapcsolatos aggodalmak; a célpopuláció bevonását/validációt segítő reprodukálható biomarkerek hiánya; és az igény, hogy tartósabbak legyenek a klinikai előnyök, csökkenjenek az adverz hatások és korlátozódjon az abúzus potenciál. Mindettől függetlenül a ketamin antidepresszáns hatásának felismerése - és megerősítése - paradigmaváltást eredményezett abban, amit a háttérben fennálló, stresszorral összefüggő pszichopatológia neurobiológiájáról tudunk és az ezekhoz kapcsolt tünetkonstellációkat célzó gyógyszerek fejlesztésében.