A gastrooesophagealis adenocarcinoma (GEA) és laphámsejtes nyelőcsőrák (ESCC) évente a világban egymilliónál több halálozást okoz. Mostanáig az áttétes GEA-ban vagy az áttétes ESCCben szenvedő betegek mindössze egy évnél rövidebb túlélésre számíthattak. A programozott sejthalál elleni fehérje-1 (anti-PD-1) monoterápia előzetesen kezelt GEA-ban vagy ESCC-ben csak mérsékelt hatású volt. Viszont 2020-ban négy döntő fontosságú vizsgálat alapján megállapítható, hogy az anti-PD-1-kezelés az előrehaladott GEA-ban, illetve ESCC-ben szenvedő betegek első választású kezelése standardjának, illetve az adjuváns kezelés standardjának tekintendő. Az alábbi tanulmányban tárgyalni fogjuk a CheckMate 649, az ATTRACTION-4, a KEYNOTE-590 és a CheckMate 577 vizsgálatok eredményeit. Vélhetően a régebbi vizsgálatok és az új vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a GEA és az ESCC ellenőrzőpont-gátló immunkezelésének kialakításához. Felsoroljuk az anti-PD-1-kezeléshez szükséges biomarkereket és kiértékeljük a jövőbeli kombinációs terápiákat. A CheckMate 649-ben oxaliplatin-fluoropirimidin kemoterápiát plusz nivolumabot kaptak a kombinált pozitív (combined proportion score - CPS) 5 GEA tumoros betegek, ami a teljes túlélés klinikailag jelentős és szignifikáns meghosszabbodásával járt. Az ATTRACTION-4 vizsgálatban viszont nem tudtak ilyen mértékű teljes túlélési javulást kimutatni a progressziómentes túlélés jelentős javulása ellenére sem. A cikkben próbáljuk feltárni ennek okait is. A KEYNOTE-590-es vizsgálatban alapvetően javult a túlélés, amennyiben pembrolizumabot adtak a ciszplatin-fluoropirimidin kemoterápiához ESCC-ben szenvedő olyan betegeknek, akiknél a tumor 10 kombinált pozitív értékű volt. Ez az előny a válogatás nélküli ESCC-esetekben lényegesen alacsonyabb volt. Végül, a CheckMate 577 vizsgálatban igazolódott, hogy a trimodális kezelés után adjuváns nivolumab hozzáadásával javul a betegségmentes túlélés magas kockázatú, operált GEA-ban és ESCC-ben. Az immunellenőrzőpont-gátlás bekerült a GEA és az ESCC kezelésébe, és egyre inkább az első vonalú és a legkorábbi választású kezelésekbe kerül, miáltal a betegek jelentős része részesülhet az előnyökből. A biomarkerek standardizálása kritikus jelentőséggel bír azon betegek kiválasztásában, akiknél a legtöbb előnyre lehet számítani. Az immunevazív (kikerülő) daganatos betegeknél ígéretes új kombinációk vannak fejlesztés alatt - bár még további kiterjedt vizsgálatok szükségesek. Kulcsszavak: nyelőcsőrákok, gyomorrák, kemo-immuno terápia, immunterápia