Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=148495
MOB:2021/2
Szerzők:Mózes Noémi; Kocsis Éva; Feith Helga Judit
Tárgyszavak:KISEBBSÉGI CSOPORTOK; NŐK; LAKÓHELYI JELLEGZETESSÉGEK; ÉLETMINŐSÉG; HIGIÉNE
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2021. 62. évf. 2. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/index]


  A roma női populáció életkörülményeinek összehasonlító vizsgálata  / Mózes Noémi, Kocsis Éva, Feith Helga Judit
  Bibliogr.: p. 24-25. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5910
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 2. sz., p. 13-25. : ill.


Bevezetés: Európa legnagyobb kisebbségének, a romák lakáskörülményeire még mindig alacsony komfortfokozat és túlzsúfoltság jellemző. Mivel az egészségi állapot szoros összefüggést mutat az életkörülményekkel, a roma lakosok nagy része már megszületésük idején jelentős hátránnyal indul. Az épületekben lévő közszolgáltatások részben vagy teljesen hiányosak. Az otthonukban nincs elég rendelkezésre álló tér, ennek okán a roma lakosság nagy része szűkösen, kis helyen él. Módszertan: Keresztmetszeti kutatásunkat 2017. január és 2018. február között végeztük el a magukat roma származásúnak valló roma kisebbséghez tartozó női lakosok között Magyarországon. A vizsgálat során 299 roma és 390 nem roma nőt sikerült saját készítésű kérdőívünkkel felmérni. A statisztikai elemzéseket az SPSS program segítségével végeztük el. A leíró statisztika mellett az összefüggés-elemzéshez a khí-négyzet próbát használtuk. Szignifikánsnak tekintettük az eredményt, ha a p<0,05. Eredmények: A roma lakások felszereltségét vizsgálva megfigyelhető, hogy a falvakban még mindig szignifikánsan alacsonyabb a csatornahálózathoz (p<0,001), az ivóvízhez (p<0,013), a melegvízhez (p<0,001), a gázhoz (p<0,001) való hozzáférés, valamint a fürdőszoba (p<0,001), a mellékhelyiség (p<0,001) megléte. Eredményeinket összevetettük az Európai Unió 2016-ban kiadott roma kisebbségek-ről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló második felmérésével. Vizesblokk a vizsgált magyar háztartartások 15%-ából hiányzott. Ez az arány Romániában a legmagasabb (79%), míg Spanyolország-ban a legalacsonyabb (1%). A 2014-es Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint, amíg a nem roma lakosokra átlagosan 1,3 szoba jut személyenként, addig a romákra csak 0,7. Ehhez viszonyítva a kutatásunkban az átlagosan egy főre jutó szobaszám ennél is alacsonyabb volt (0,57). Következtetések: Vizsgálatunk során enyhe javulást láttunk az eddigi felmérésekhez képest, viszont a roma nők rossz lakhatási körülményei még mindig elkeserítőek. A szegénységből, túlzsúfoltságból, közmű hiányosságból eredő szociális problémák megléte nagy szakadékot képez a roma és a nem roma társadalom között. Ennek legfőbb oka feltehetően az alacsony iskolázottságuk miatt kialakult gyenge munkaerő piaci helyzetükben, ezáltal alacsony jövedelmükben rejlik.  Kulcsszavak: roma; lakáskörülmények; higiéné