Bevezetés és célkitűzés: A 3 év alatti korcsoportban a súlyos kisgyermekkori fogszuvasodás (S-ECC) gyakoriságának vizsgálata és a kisgyermekes szülők szájegészséggel kapcsolatos ismereteinek felmérése. Módszer: Háromszázhatvankét, 36 hónapos vagy annál fiatalabb gyermek (átlagéletkor: 28,49 +- 5,25 hónap) fogásza-ti szűrővizsgálatát végeztük el, és szüleik számára önkéntesen kitölthető kérdőívet állítottunk össze. A 306 kitöltött kérdőív eredményét a gyermekek fogászati statusával egyénenként összevetve statisztikai analízist végeztünk. Eredmények: A gyermekek fogászati szűrésekor 15,46% volt a cariesprevalencia: df-t-index = 0,685 t 2,20; az általunk javasolt, az előtört fogak számával módosított df-t-index = 0,758 t 2,42, SiC-index = 2,06 t 3,33. A vizsgált populációban nem találtunk tömött vagy fogszuvasodás miatt eltávolított fogat. A korábban szájhigiénés tájékoztatásban részesült/nem részesült szülők gyermekeinél nem volt szignifikáns különbség a szuvas fogak számának (p = 0,196), a fogyasztott folyadék cukortartalmának (81,5%/71,5%) és a bevitel módjának (p = 0,453) tekintetében. A gyermeküket 6 hónapos korukig kizárólagosan anyatejjel tápláló édesanyák nagyobb eséllyel választották a vízzel történő itatást (75%/52%) pohárból (68,1%/28,8%) a későbbiekben. Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége kulcsszerepet játszik mind az anyatejes táplálás melletti elhivatottságban (felsőfok: 53,4%, középfok: 34,2%, alapfok: 37,5%), mind a cariesfrekvencia csökkentésében (p = 0,015). Következtetés: A szülői szájhigiénés prevenciós tájékoztatás jelenleg nem hatékony. Eredményeink alapján a fogászati szűrést 1 éves kor előtt meg kell kezdeni, amely a hatékony, rendszeres fogászati prevenciós tanácsadás lehetőségét is megteremtené. Szükségesnek látjuk a védőnők és a gyermekháziorvosok folyamatos továbbképzésében a kisgyermekkori fogszuvasodás alapismereteinek integrációját.  Kulcsszavak: ECC, kisgyermekkori fogszuvasodás, bölcsődéskorúak fogászati szűrése, szülői tájékozottság, táplálási szokások