A prosztatarák genetikailag szinte két betegség: a korai lokalizált és a kasztrációrezisztens áttétes formái. Míg a korai formában az ETS-transzlokációk a leggyakoribbak, addig a kasztrációrezisztens formában az androgénreceptor génhibái és a főbb onkoszuppresszor gének károsodásai (PTEN, TP53). A prosztatarák genetikai progressziójának egyik fontos jellemzője a DNS-hiba-javító rendszerek súlyos károsodása. E gének felelősek az örökletes prosztatarák kialakulásáért is. Egyre nagyobb jelentősége van azoknak a multigénes genetikai teszteknek is, amelyek segítségével a korai daganatok közül kiválaszthatók a későbbiekben agresszív lefolyást mutatók. A prediktív genetikai tesztek közül jelenleg kiemelkednek az androgénreceptor terápiarezisztenciához vezető génhibáinak és variánsainak meghatározását célzó eljárások, de szükség lesz a kemoterápia hatékonyságát jósló genetikai tesztekre is.  Kulcsszavak: prosztatarák, molekuláris klasszifikáció, öröklődés, prognosztika, predikció