A szerző kéziratában a magyar lakosság hozzáállását vizsgálja a Magyarországon forgalomban lévő védőoltásokhoz. A védőoltások alkalmazását jogszabályok, törvények, rendeletek szabályozzák. Már az alaptörvény rendelkezik arról, hogy minden gyereknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarországon 1978 óta van érvényes oltási naptár, amely tartalmazza hazánkban a különböző oltási formákat. Az oltásmegtagadás, mint társadalmi jelenség, az utóbbi évtizedhez köthető. Jogi szempontból oltásmegtagadásról csak jogellenesen visszautasított védőoltás esetén lehet szó. Eszerint szigorúan meg kell különböztetni a védőoltások ún. ajánlott kategóriáját, illetve a kötelezővé tett védőoltásokat. Jogellenesen megtagadni csak jogszabály alapján kötelező védőoltást lehet, jogszabályi kötelezés hiányában a védőoltás visszautasításának joga természetszerűen megilleti az érintett személyt. Az oltásmegtagadók az életkorhoz kötött kötelező oltások beadatását tagadják meg. Vizsgálatok szerint az ok a helytelen kommunikációban, az ismeretlentől való félelemben, illetve az internet által közölt adatok helytelen alkalmazásában keresendő. Magyarországon fenn kell tartanunk a minél magasabb arányú átoltottságot, ennek köszönhetjük a jelenlegi járványügyi biztonságot. A fertőző betegségek megelőzésének egyetlen hatékony módszere a védőoltások alkalmazása.