A mikrobióta és a humán szervezet közötti kölcsönhatások egyre több, az orvostudomány szempontjából jelentős területét ismerjük meg. Különös figyelem kíséri a mikrobióta és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokat, illetve a mikrobióta és az emberi szervezet anyagcseréje között zajló folyamatokat. Ahogy nő az ismeretünk a mikrobióta és a gazdaszervezet közötti szabályozó folyamatokról, mindinkább fény derül arra, hogy táplálkozásunk mennyire meghatározza a bélben élő mikroorganizmusok viselkedését. Az emlősök bélrendszere az evolúció során összetett ökoszisztémává fejlődött, amelyben számos mikroorganizmus él együtt a gazdaszervezet sejtjeivel, köztük az immunsejtekkel. A tudomány fejlődésével a mikrobióta egyre több, a gazdaszervezetre előnyös lokális és szisztémás hatására derült fény. A bélben élő szimbionta vagy kommenzális baktériumok már jelenlétükkel is kiemelt szerepet töltenek be a patogén és opportunista mikrobák féken tartásában, de bizonyos fajok immunmoduláló hatásuk révén csökkenthetik a mikrobiális eredetű gyulladás mértékét vagy bizonyos effektor lymphocytapopulációk kialakítását segítik elő. A táplálkozás során bekerülő szénhidrátok lebontásából származó anyagcseretermékek által a mikrobióta közvetett módon is képes befolyásolni a különböző szervrendszerekben jelen lévő nem immun- és immunsejtek funkcióit. A legújabb kutatások azonban arra világítanak rá, hogy az immunrendszer hibás működése esetén, úgymint autoimmun betegségek, allergia vagy tumorok kialakulásának folyamatában, a mikrobiom olyan lehetséges faktorként szerepel, amelyet egyénileg meghatározott komplex hálózatként kell értelmezni és számításba venni a potenciális terápiák kialakítása során.  Kulcsszavak: mikrobiom, immunrendszer, táplálkozás, nyálkahártya