Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=141834
MOB:2019/3
Szerzők:Gajdács Márió; Ábrók Marianna; Lázár Andrea; Burián Katalin
Tárgyszavak:HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK; BÉTA-LAKTAMÁZOK; ANTIBIOTIKUMOK
Folyóirat:Gyógyszerészet - 2019. 63. évf. 7. sz.
[https://mgyt.hu/?s=gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet]


  Széles spektrumú béta-laktamáz-termelő (ESBL) húgyúti patogének kezelési lehetőségei: tapasztalatok a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központbana / Gajdács Márió [et al.]
  Bibliogr.: p. 410-411. - Abstr. hun., eng.
  In: Gyógyszerészet. - ISSN 0017-6036. - 2019. 63. évf. 7. sz., p. 406-411. : ill.


Bevezetés: A húgyúti infekciók a humán gyógyászatban egyik leggyakrabban előforduló infekciózus kórképnek számítanak, mind a közösségben szerzett, mind a nozokomiális infekciók szempontjából fontos morbiditási tényezőknek tekinthetőek. A széles spektrumú bétalaktamázt (ESBL) termelő izolátum által okozott húgyúti infekciókban (különösen más rezisztencia mechanizmusokkal párosítva) lényegében a karbapenemek maradnak az egyetlen biztonságosan választható gyógyszerek. Célkitűzés: A jelen kutatás célja az SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetében retrospektív vizsgálat keretein belül 2010-2017 közötti periódus alatt izolált ESBL pozitív izolátumok részletes epidemiológiai elemzése és antibiotikum-érzékenység vizsgálata. Módszerek: Az alábbi retrospektív vizsgálatot a 2010. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakra vonatkozó mikrobiológiai adatok gyűjtésével és elemzésével végeztük. A törzsek antibiotikum-érzékenységi vizsgálatát a Kirby-Bauer korongdiffúziós módszerrel és E-teszttel végeztük Müller-Hinton agar táptalajon. A törzsek rezisztencia viszonyainak értékeléséhez a ciprofloxacint, a gentamicint, a szulfametoxazol/trimetoprimot, a meropenemet, a nitrofurantoint és a foszfomicint választottuk ki indikátor antibiotikumnak. Eredmények: Az ESBL-termelő törzsek prevalenciája a vizsgálati periódus (2010-2017) alatt 341+93/év, (tartomány: 191-476). Az izolált ESBL-termelő törzsek 53,33%-a fekvőbeteg-osztályról származó vizeletmintából került izolálásra. A törzsek döntő többsége Escherichia coli (49,75%) és Klebsiella pneumoniae (46, 73%) volt. A rezisztens izolátumok aránya a ciprofloxacin esetén volt a legmagasabb (78,65%+-11,98%), melyet a szulfametoxazol/trimetoprim (53, 73%+-8,85%) és a gentamicin (40,20+4,60%) követett. Az ESBL pozitív E. coli törzsek 15,59%-a továbbá nitrofurantoin-rezisztensnek is bizonyult. Foszfomicin érzékenységi vizsgálatot a törzsek 48,57%-a esetén végeztünk; a törzsek 16,87%-a bizonyult rezisztensnek. Következtetések: Az E. coli és Klebsiella fajok a húgyúti infekciók leggyakoribb okozói, emellett az ESBL-hordozás is ezekben a fajokban a leggyakoribb, vizsgálati eredményeink egybevágnak a szakirodalmi adatokkal. A rezisztencia trendek tekintetében a vizsgált antibiotikumok alkalmazása empirikus terápiában nem ajánlott, csakis a pontos antibiogram/érzékenységi viszonyok ismeretében. A nitrofurantoin és foszfomicin rezisztencia szintje a releváns izolátumokban 20% alatt mozgott, ezért ezek az antibiotikumok nem komplikált húgyúti infekciók esetén viszonylag biztonságosan alkalmazhatóak.  Kulcsszavak: húgyúti infekciók, ESBL, foszfomicin, nitrofurantoin, epidemiológia, antibiotikum