A hypocapnia kórélettani jelentősége erősen alulbecsült mind a funkcionális, mind az organikus megbetegedésekben. A széndioxidszint változásai azonnal megjelennek a citoplazmában is, ami hirtelen pH változásokat okoz. A kompenzáló mechanizmusok viszonylag lassúak, így az intracelluláris alkalózis vagy acidózis órákon/napokon keresztül befolyásolhatja a szövetek anyagcseréjét. A hiperventilációs alkalózis növeli az anyagcsere energia/O2 igényét, ugyanakkor az ATP termelés hipofoszfatémia miatt gyakran csökken. Egy fiatal, egészséges szervezet kényelmesen kiszolgálja a megnövekedett energiaigényt. Az aktív és passzív membrán Ca2+ motilitás miatt a kortikospinális és neuromuszkuláris rendszer excitábilitása nő és funkcionális betegségek alakulhatnak ki, de a szövetek szerkezetileg változatlanok maradnak. Ezzel szemben például a kritikusan beteg szívizom nem képes kielégíteni az akut hypocapnia okozta megnövekedett energiaigényt. Ördögi körök alakulhatnak ki előre és hátrafelé ható hibával; az energiahiánnyal párhuzamosan nő a pulmonális éknyomás, ami tüdőödémához vezethet. Kritikusan súlyos betegség esetén a hipokapnia fatális kimenetelű ördögi köröket generálhat számos más betegségben is. A szimpatikotónia és hipokapnia növeli az arousalt és energetikailag instabillá teszi a biológiai rendszereket, így az ördögi körök kialakulása csaknem törvényszerű. A szomatikus és pszichés folyamatok kölcsönösen befolyásolják egymást, így pszichoszomatikus vagy szomatopszichés betegségek jöhetnek létre. Az energiaellátás biztosításának képessége fontos választó vonal lehet az organikus és funkcionális betegségek között.  Kulcsszavak: kardiogén tüdőödéma, energiaigény, hipokapnia, pszichoszomatikus pathomechanizmus, circulus vitiosus