Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=137213
MOB:2019/3
Szerzők:Salamon András; Zádori Dénes; Horváth Emese; Vécsei László; Klivényi Péter
Tárgyszavak:MOZGÁSZAVAROK; MYOCLONUS; DYSTONIA; GYÓGYSZERES TERÁPIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2019. 160. évf. 34. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Zonisamidkezelés myoclonusdystoniában / Salamon András [et al.]
  Bibliogr.: p. 1356-1357. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31472
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 34. sz., p. 1353-1357. : ill.


A myoclonusdystonia (DYT11) egy olyan ritka, autoszomális domináns módon öröklődő mozgászavar, melyet klinikailag myoclonus és/vagy dystonia jellemez. Hátterében leggyakrabban az E-szarkoglikán-gén (SGCE) mutációi állnak. A betegség oki terápiája jelenleg nem ismert. Tüneti kezelésként a zonisamidra, az inzulinterápiára, a karbamazepinre, valamint a zolpidemre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. Amennyiben a tünettan gyógyszeresen nem uralható, kétoldali globus pallidus internus mélyagyi stimulációs kezeléstől várható javulás. A jelen közlemény célja Magyarországon elsőként a zonisamidkezelés hatékonyságának bemutatása egy genetikailag igazolt myoclonusdystoniás betegnél. 25 éves nőbetegünknek már gyermekkorában jelentkeztek az elsősorban a jobb felső végtagjára lokalizálódó, villanásszerű rángásai. E mellé elsősorban íráskor és járáskor jelentkező izomgörcsök társultak. Alkohol fogyasztása a tüneteket mérsékelte. Koponya-MRI-vizsgálat a panaszait magyarázó eltérést nem mutatott. Neurofiziológiai vizsgálatok subcorticalis myoclonust valószínűsítettek. A részletes fenotipizálást követően myoclonusdystonia iránydiagnózissal genetikai vizsgálat történt, amely a SGCE-gén 6. exonjának 709. pozíciójában egy heterozigóta formában jelen lévő citozin-timin cserét igazolt, amely korai stopkodon kialakulását okozta (c.709C>T, p.Arg237*). A kockázat-haszon arány mérlegelését követően zonisamidkezelés beállítása mellett döntöttünk, melyet 6 hét alatt fokozatosan emeltünk 300 mg/die dózisig. A myoclonus- és dystoniaspecifikus tesztek jelentős javulást mutattak a kezelés előtti állapothoz képest. Az ismertetett eset célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, annak potenciálisan életminőséget javító kezelésére, valamint a társszakmák (neurológus, pszichiáter, genetikus) közötti együttműködés fontosságára.  Kulcsszavak: myoclonusdystonia, alkoholreszponzív dystonia, zonisamid, SGCE