Az első generációs epidermalis növekedési faktor tirozinkináz-gátlók (EGFR-TKI-k), mint a gefitinib és az erlotinib, valamint a második generációs EGFR-TKI, az afatinib egyaránt törzskönyvezésre kerültek előrehaladott EGFR-mutáns nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) standard első választású kezelésére azon az alapon, hogy kedvezőbb progressziómentes túléléssel járnak a platinaalapú "doublet" kemoterápiához képest. A hatásos gyógyszeres kezelés átmeneti periódusa után szerzett rezisztencia alakul ki az EGFR-TKI-kkal szemben. A daganat progresszióját követően az élettartam meghosszabbításának reményében prospektív klinikai vizsgálatokban próbálták ki az EGFR-TKI-ket is tartalmazó kombinációs kezeléseket, illetve az EGFR-TKI monoterápiát. Az EGFR-TKI-kkel kezelt betegek felénél rezisztenciát okozó EGFR T790 mutáció alakul ki, amelynek legyőzése érdekében fejlesztették ki a harmadik generációs EGFR-TKI-kat, például az osimertinibet. Az osimertinib lett a kezelési standard azokban az esetekben, amelyekben az EGFR-TKI kezelés után a daganatból vett újabb szövettani vizsgálat szerzett EGFR T790M mutációt igazolt. Az egyéb harmadik generációs EGFR-TKI-k, mint az olmutinib vagy az EGF816 és az ASP8273, még vizsgálati fázisban vannak.  Kulcsszavak: NSCLC, EGFR-gátlás, TKI, progresszió, új TK-gátló