Kutatásunkban a helyidentitás elméletét új megközelítésként az identitásorientációkra vonatkozó elképzelésekkel kapcsoltuk össze. Azt feltételeztük, hogy a helyidentitás mérhető identitásorientációként, tehát értelmezhető és megbízhatóan mérhető egyéni különbségeket találunk abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában. Feltételeztük továbbá, hogy a vizsgálat keretéül szolgáló eredeti, angol nyelvű kérdőív (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) magyarra fordított változata az általunk használt mintán alkalmas az identitásorientációk mérésére. Módszer: Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított változatát használtuk, amelybe beillesztettük az általunk a szakirodalom alapján megfogalmazott, helyidentitásra vonatkozó tételeket. A kérdőívet három változatban egyetemista mintákon (n = 318, 317, 281) teszteltük, majd az adatok alapján mindhárom esetben faktoranalízist végeztünk. A második változat az első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások révén született. Az első változatot a helyekre vonatkozó tételek nélkül is teszteltük, hogy megvizsgáljuk, a helyekre vonatkozó tételek módosították-e az eredeti kérdőív integritását. Eredmények: A helyekre vonatkozó tételek egy faktorba rendeződtek, a skála statisztikai mutatói megfelelőek, a kitöltők a helyekre vonatkozó tételeket tudták értelmezni önmaguk meghatározásával kapcsolatban. A kitöltők által a skálán elért pontszámok normál eloszlást követtek. Ugyanakkor a kérdőív második változatának faktorstruktúrája sem fedte pontosan az eredeti kérdőív skáláit. Következtetések: A kapott eredmények hozzájárulnak a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. Tervezzük a második változat eredményei alapján módosított újabb változat nagy elemszámú, más életkorú, nem egyetemista mintán történő felvételét.  Kulcsszavak: helyidentitás, (én)identitás, énfogalom, identitásorientáció