A tanulmány áttekinti a betegek jogainak szabályozását az 1960-70-es évek polgári jogi mozgalmaitól a hatályos magyar szabályozás alakulásáig. Foglalkozik a betegjogok szabályozásának szükségességével, a fejlődés tendenciáival a betegjogokban és elemzi a betegjogi megközelítéssel kapcsolatos kételkedéseket. A hazai szabályozás alakulása vizsgálatakor kifejti az orvosetikai normák szerepét, majd szól azokról az etikai és jogi normákról, melyek előzményei voltak a hazai betegjogi kodifikálásnak. Az Egészségügyi törvény hatálybalépése óta (1998) eltelt időszak elemzése kapcsán kiemeli az Alkotmánybíróság, valamint az országgyűlési biztosok tevékenységének szerepét a hatályos betegjogi szabályozás alakításában. Részletezi a betegjogi szabályozás jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét, a betegjogok hatályát és bemutatja a betegek jogainak és az egészségügyi dolgozók kötelezettségeinek összefüggéseit. A törvény által nevesített 9 betegjogot három csoportba sorolja és feltárja az egyes nevesített betegjogok érvényesülésével kapcsolatos napi gyakorlatot. Beszámol a betegjogok ismeretéről és érvényesítéséről szerzett tapasztalatokról. Összefoglalja saját oktatói tapasztalatait és felvázolja azokat a kilátásokat, melyek reményt adnak az emberek-, állampolgárok- és betegek jogai tiszteletben tartására és érvényesítésére.