Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=133410
MOB:2007/4
Szerzők:Lőrinczné Kis Andrea; Juhászné Laczkó Erzsébet
Tárgyszavak:OSTEOPOROSIS; TÁPLÁLKOZÁS; PREVENCIÓ
Folyóirat:Acta Sana - 2007. 2. évf. 1. sz.


  Az Osteoporosis mint népbetegség a táplálkozás függvényében  / Lőrinczné Kis Andrea, Juhászné Laczkó Erzsébet
  Bibliogr.: p. 12. - Abstr. hun., eng.
  In: Acta Sana. - ISSN 2060-3142. - 2007. 2. évf. 1. sz., p. 4-13. : ill.


Társadalmi probléma: A csontritkulás az utóbbi évtizedben földünkön kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémává vált. Az osteoporosis prevalenciáját illetően pontos nemzetközi adatok nem állnak rendelkezésre, azonban becsült számadatok alapján biztosan állítható, hogy a betegek száma folyamatosan növekszik. A világon több mint 200 millióra tehető az érintettek száma, ebből Európában az USA-ban és Japánban mintegy 75 millió, hazánkban közel 1 millió az osteoporotikus beteg, aminek az igazi jelentőségét a társuló, illetve a legsúlyosabb következményként számon tartott osteoporotikus törések, ezen belül is a csípőtáji törések adják. A betegséggel kapcsolatba hozható csigolyatest, csukló és csípőtáji törések az utóbbi tíz évben megduplázódtak. A becslések szerint évente mintegy 2500 beteg veszíti el - a leggondosabb orvosi ellátás, és szakszerű ápolás ellenére - életét csípőtáji törés miatt. Az életben maradottak 40%-a képtelenné válik az önellátásra, emiatt legtöbb esetben szociális otthoni ellátásra szorul. A kutatás előzményei: A népesség elöregedése következtében a daganatos, szív-és érrendszeri betegségek mellett robbanásszerűen nőtt a csontritkulásban megbetegedett emberek száma. A WHO a 2000-es esztendők első tíz évét a "Csontok és izületek évtizedének" nyilvánította. Az osteoporosis Magyarországon is népbetegségnek számít, az ennek talaján kialakult csonttörések a beteg életminőségének romlása mellett egyre növekvő társadalmi és gazdasági terhet jelentenek az ország számára. Hazánkban 600 000 nő, és 300 000 férfi él osteoporosissal. A kórfolyamat okai között lehetnek az étrendünkben és a környezetünkben beállt változások. Több nő hal meg világszerte combnyaktörést követően, mint mell-, méhnyak- és méhtestrák következtében együttesen. Az adatok és tendenciák jelzik, hogy a csontritkulás egyre több családot érintő betegség, amelynek visszaszorításában az eredményes kezelés mellett a megelőzés válik elsődleges feladattá.  Kutatás célja ezek alapján:  - Felhívni a figyelmet erre a sokakat érintő betegségre, hogy minél többen ráébredjenek arra, hogy a leghatékonyabb megoldás a betegség kialakulásának megakadályozása.  - A megbetegedettek ellátása során kiemelt feladatként kell kezelni a betegek életminőségének javítását. - Reális képet kapjunk arról, hogy az embereknek mekkora ismeretük van a csontritkulásról. Elegendőnek tartják-e azokat az információkat, amelyek hozzájuk eljutottak, vagy szeretnének több ismeretanyaggal rendelkezni. A médiában megjelenő ismeretterjesztő műsorokra felfigyelnek-e?  - A csontritkulás problémája napjainkban egyre hangsúlyozottabb, szerettük volna megtudni, vajon milyen táplálkozási szokásaik vannak a megkérdezett 40-80 év között lévő embereknek. Szeretnénk megismerni életmódjukat, hiszen ez nagymértékben hozzájárulhatott betegségük kialakulásához.  Módszer, eljárás: Vizsgálatunkat a Bács-Kiskun megyei Kórház Rendelőintézet Osteoporosis szakrendelőjében gondozás alatt álló, és a Reumatológiai szakrendelőben megjelent betegek körében végeztük. Vizsgálatunk módszere az írásbeli kikérdezés volt, amelyhez a kérdőív eszközét használtuk. 150 darab, előre elkészített, nyílt és zárt kérdéseket tartalmazó egyszerűen, névtelenül megválaszolható kérdőívet osztottunk ki 100 nő és 50 férfi véletlenszerű kiválasztásával. Az eredmények feldolgozása alapstatisztikai módszerekkel történt. A kutatásban részt vevők köre: 40-80 év közötti emberek, akik osteoporózisban szenvednek.  Várható eredmények:  - Felbukkannak azok a problémák, amelyek a betegek napi életvitelét, életmódját megnehezítik.  - Lehetővé válik a betegséggel kapcsolatos ismeretek hiányát felmérni és ezen ismeretek átadására közös programokat kidolgozni.  - Minden betegnél lehetőségünk lesz, állapotuknak megfelelően a prevenció különböző szintjein való adekvát beavatkozásra és az osteoporózisban szenvedő emberek életminőségének javítására.