A bendamusztin az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet tölt be a lymphoid malignitások terápiájában mind relabált vagy refrakter betegek kezelésében, mind elsővonalbeli terápiában. A kettős hatásmechanizmus, amely alkiláló és antimetabolit tulajdonságokat is biztosít a szer számára, kedvező tolerálhatósággal párosul. Ennek megfelelően a jelenlegi alkalmazási előiratot, amely elsővonalban a fludarabinkezelésre nem alkalmas krónikus lymphoid leukaemiában és a talidomid- vagy bortezomibkezelésre nem alkalmas myeloma multiplexben szenvedő betegeket, illetve rituximabkezelés mellett relabáló vagy refrakter indolens lymphomában szenvedő idős betegeket jelöli meg indikációként, bőven meghaladja a valós használat mértéke. A robbanásszerű terjedés kapcsán azonban tisztában kell lenni a hosszú távú hatásokkal, és az alkalmanként súlyos, életveszélyes infekciókhoz vezető fokozott immundeficienciával, amely ebben a betegcsoportban szükségessé teszi megfelelő antiinfektív prevenció alkalmazását.