A daganatos betegségek száma évről évre növekvő tendenciát mutat, napjainkra pedig az egyik vezető halálok. Az életmód, valamint a különböző környezeti és genetikai rizikófaktorok miatt kialakuló daganatok közül a bélrendszert érintők száma növekedett drasztikusan. A vastagbéltumor az egyik leggyakoribb típus, amely a világon csaknem ötszázezer ember halálát okozza évente. A bélmikrobiom az emberi test bélrendszerében előforduló baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelyek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással és a gazdaszervezettel. A táplálkozás hatással van a bélmikrobiom összetételére és anyagcsere-folyamataira is. Az élelmi rostok (és a belőlük keletkezett, rövid szénláncú zsírsavak (SCFA)), a glükózinolátból keletkezett isotiocianátok (ITC), a polifenolok (zöld tea katekinje: epigallokatekin-3-gallát (EGCG); Ellagitannin), valamint a különböző étkezési zsiradékok (trigliceridek, telített és telítetlen zsírsavak, szterinek) egyaránt hatással lehetnek a mikrobiom összetételére és anyagcseréjére, s ezek epigenetikai változásokhoz és betegségek kialakulásához vezethetnek. A mikrobiom részletesebb meghatározásához és összetételének módosításához további kutatások szükségesek. A vastagbéldaganat megelőzésében fontos szerepe van a környezeti és genetikai rizikótényezőknek, s a mikrobiom összetételének elemzése és részletes tanulmányozása a jövő távlatát nyitja meg ezen a téren. Mindez komplex szemléletmódváltást és sokszakmás munkacsoport együttes munkáját igényli.  Kulcsszavak: vastagbéldaganat, tumor, prevenció, bélmikrobiom, orálmikrobiom, táplálkozás, epigenetika, integratív szakmai csoport, sokszakmás munkacsoport