Előzetes rendelkezés / Kőmüves Sándor
Bibliogr.: p. 375-376. - Abstr. hun., eng.
In: Lege Artis Medicinae. - ISSN 0688-4811. - 2017. 27. évf. 8-9. sz., p. 363-376. : ill.
A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait. Harmadik lépésben meghatározza a döntéshozó képességet, ismerteti annak sztenderdjeit, ismerteti a helyettes döntéshozó szerepét. Negyedik lépésként az élő végrendelettel eddig felgyűlt tapasztalatok bemutatására kerül sor, felvázolva az intézmény jövőjével kapcsolatos két lehetséges alternatívát: az intézmény élő végrendelet részének az egészségügyi ellátásból történő kivezetését, vagy az intézmény további, ám alapos revíziót követő alkalmazását. MÓDSZER - Szisztematikus irodalomkeresést követő elemző ismertetés. EREDMÉNYEK - Az előzetes rendelkezés intézményének bevezetése óta jelentős tapasztalat gyűlt fel az intézmény működéséről. A tapasztalatok fényében az intézmény jövőjével kapcsolatosan két markánsabb attitűd jelent meg: az egyik az intézmény élő végrendelet részének az ellátásból történő kivezetése, a másik az intézmény javított változatának az alkalmazása mellett foglal állást. KÖVETKEZTETÉS - Az előzetes rendelkezésekkel szerzett eddigi amerikai és hazai tapasztalatok az előzetes rendelkezés intézményének átgondolására késztetnek. Kulcsszavak: előzetes rendelkezés, előzetes kezeléstervezés, helyettes rendelkezés, instruktív rendelkezés/élő végrendelet, döntéshozó képesség, helyettes döntéshozás, életfenntartó kezelésekre vonatkozó orvosi utasítás (POLST), egészségügyi törvény, önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításához való jog