A gyógyszerészi gondozási tevékenység holisztikus megközelítésben használt, és a hazai szabályozási környezetben megalkotott meghatározása egyaránt magában foglalja a betegek egészségtudatos életvitelének kialakításában és fejlesztésében való közreműködést. Az egészségtudatos életvitel felé történő elmozdulás egyik eszköze az egyéni egészségtervezés, amely egy uniós fejlesztés eredményeként vált ismertté és a módszertana a rendelkezésünkre áll. Az egyéni egészségtervezés alapja és gyógyszerészi gondozásba integrálásának lehetséges eszköze a Magyar Egészségtervező Alkalmazás (továbbiakban: META). Az egyéni egészségtervezés gyakorlati kipróbálására 2015. április 30. és október 15. között, pilot vizsgálatban került sor. A pilot időszakában 952 orvos, 110 egészségtanácsadó, továbbá számos egészségügyi szakember (védőnő, praxisnővér, diplomás ápoló, szakápoló, dietetikus, fizikoterapeuta, gyógytornász) és az Egészség Fejlesztési Irodákban dolgozó munkatárs és pszichológus vett részt. A 2015/2016-os tanévben, a META uniós "eredménytermék fenntartási időszakában" került sor a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a gyógyszertárvezetés, üzemeltetés szakirányon résztvevő II. évfolyamos szakgyógyszerész-jelöltek bevonására ún. projektmunka keretében. Az egyetemi projektmunka fő célkitűzései közé tartozott, a hazai közforgalmú gyógyszertárakban gyógyszerészek által koordinált egyéni egészségtervezés megvalósítása és ezzel kapcsolatos egészség-tanácsadás végzése. A projektmunka részeként a résztvevő szakgyógyszerész-jelöltek teljes körű oktatást és szakmai támogatást kaptak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK) szakértő kollégáitól. A gyógyszertári pilot vizsgálatba bevont 71 szakgyógyszerész-jelölt közül 68 fő készített értékelhető projektbeszámolót. A 68 szakgyógyszerész-jelölt, más-más gyógyszertárban fejtette ki tevékenységét, és ezek 48%-ában az egyéni egészségtervezés külön tanácsadó helyiségben zajlott. A 68 jelölt összesen 671 önmagát egészségesnek valló egyént vont be és regisztrált eredményesen a META felületén, továbbá 590 egyéni egészségterv is készült. Az 590 egészségtervből 302 esetben az egyének meg is valósították kitűzött egészségcéljukat. Az egészségtervek anonim feldolgozása alapján megállapítható, hogy 241 olyan eset volt, ahol egészségi kockázatot tártak fel az egészségtervezés során. A leggyakrabban azonosított kockázatok a fizikai aktivitás hiánya (57 fő), a túlsúly (45 fő), a kardiovaszkuláris kockázat (29 fő) és a diabétesz (28 fő) voltak. Fontos eredmény, hogy a szakgyógyszerész-jelöltek közül 58-an (85,3%) nyilatkoztak úgy, hogy az egyéni egészségtervezés megfelelő feltételekkel bevezethető a hazai patikákban is. Bizonyítást nyert, hogy a gyógyszerészek egészség-tanácsadói tevékenységére támaszkodva az egyéni egészségtervezés megfelelő feltételek biztosítása esetén kivitelezhető a gyógyszertárakban: az egészséges és az alacsony egészségkockázattal rendelkező egyének bevonásával, megfelelő körülmények mellett a szolgáltatás megvalósíthatóságát alátámasztó tapasztalatok születtek. A gyógyszerészi koordináció és egészség-tanácsadás színvonala és eredményessége nem maradt el a más egészségügyi szakemberek által végzett ezzel megegyező tevékenységhez képest.