Célkitűzés: Az antihipertenzív gyógyszerek pszichológiai hatásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Vizsgálatunk célja a korszerű antihipertenzív kezelés pszichometriai paraméterekre és szérum brain-derived neurotrophic factor (BDNF) szintre kifejtett hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Gyógyszeres kezelést nem kapó hipertóniás betegekben (HT, n=31) a gyógyszeres kezelés előtt, majd azt követően három hónappal, valamint egészséges kontrollokban (CONT, n=22) egyszeri alkalommal vizsgáltunk pszichometriai, hemodinamikai, artériás érfalmerevség és vérvételi paramétereket. Az alanyok az alábbi pszichometriai teszteket töltötték ki: Beck Depresszió Kérdőív (BDI), Hamilton Szorongás Skála (HAM-A), SCL-90-R Kérdőív (SCL-90), Temperamentum Kérdőív, Big 5 Kérdőív, Fájdalom-vigilancia és Tudatosság Kérdőív, Berkeley Kifejezőkészség Kérdőív. Amlodipin és/ vagy perindopril alapú volt az antihipertenzív kezelés. A szérum BDNF szint mérése ELISA-val történt. Eredmények: Három hónapos antihipertenzív kezelés hatására a brachiális szisztolés vérnyomás (153.3+-15.9 Hgmm versus 129.5+-10.0 Hgmm) és a pulzushullám terjedési sebesség (8.2+-1.4 m/s versus 7.5+-1.6 m/s) is szignifikánsan csökkent. Ezzel párhuzamosan szignifikáns javulást találtunk a BDI pontszámban (0,73 pont) és számos SCL-90 alskálában. A szérum BDNF-szint nem különbözött a CONT és a HT csoportok között, és nem változott a gyógyszeres kezelés hatására. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy gyógyszeres kezelésben még nem részesülő hipertóniás betegekben a jelenleg javasolt antihipertenzív hatóanyagok bevezetése egyaránt jótékony hatással lehet a pszichés státusra és az életminőségre.