Az affektív betegségek társadalmi jelentősége, különös tekintettel az auto- és heteroagresszív megnyilvánulásokra / Rihmer Zoltán, Blazsek Péter
Bibliogr.: p. 3. - Abstr. hun.
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2017. 19. évf. 1. sz., p. 2-3.
A depresszió orvosi értelemben vett betegség, és sokkal szűkebb kategóriát jelent, mint a társadalmi illetve egyéni problémák által motivált szomorúság vagy rossz közérzet. Az unipoláris major depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség. Hat európai országra kiterjedő nagy nemzetközi felmérés szerint a major depressziók egy éves prevalenciája átlagosan 5 százalék, és az Európai Unióban az évente major depresszióban szenvedő betegek száma kb. 18,4 millióra tehető (Wittchen és Jacobi, 2005). Hazai felmérések szerint a major depresszió 1 éves és 1 hónapos prevalenciája a felnőtt lakosság körében 7,1% és 2,6%, míg a bipoláris betegségé 2,7% és 1,3%, tehát nálunk ezen betegségek előfordulási gyakorisága az európai átlagnál magasabb. Hazánkban a major depressziós betegek csak mintegy 40-45% áll gyógyszeres kezelés alatt. Az unipoláris major depresszió 2010-ben a világon a harmadik leggyakoribb oka volt a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének (Disability Adjusted Life Years, DALY), és a 2020-ra szóló előrejelzések szerint az iszkémiás szívbetegség mögött a második helyet foglalja majd el. Ugyanakkor előrejelzések alapján 2030-ra az unipoláris depresszió és a következményes öngyilkosság lesz a DALY leggyakoribb oka (Möller és mtsai, 2012).