Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=125445
MOB:2017/2-3
Szerzők:Koncz Szabolcs; Gáll Zsolt; Kolcsár Melinda
Tárgyszavak:SZORONGÁSOS LELKI ZAVAROK; ÁLLATKÍSÉRLETEK; SZEMÉLYISÉGFELMÉRÉS; SOFTWARE
Folyóirat:Acta Pharmaceutica Hungarica - 2017. 87. évf. 1. sz.
[https://www.aph-hsps.hu/acta/index.php/aph/issue/archive]


  Összehasonlító anxietásmérés humán megfigyeléssel és EthoVision XT viselkedéselemző szoftverrel emelt labirintus teszten / Koncz Szabolcs, Gáll Zsolt, Kolcsár Melinda
  Bibliogr.: p. 18. - Abstr. hun., eng.
  In: Acta Pharmaceutica Hungarica. - ISSN 0001-6659. - 2017. 87. évf. 1. sz., p. 13-18. : ill.


Bevezető: Egy új szer anxiolítikus hatásának bizonyítására, laboratóriumi állatokon a szorongás reprodukálható modellezésére van szükség, ami állandó kihívást jelent. Az emelt labirintus teszt ma is referenciaként használt gold-standard-nak tekinthető. E teszt segítségével vizsgált különböző szorongásoldókkal kapcsolatban sok azoban az ellentmondásos eredmény, amelynek forrásai a különböző laboratóriumok eltérő elemzési módszereiben is keresendők. A humán analízisen alapuló szorongásmérések voltak a 90-es évekig a leggyakrabban használtak, amikor aztán a viselkedésmérés elemzésére szoftverek jelentek meg. Az egyes laboratóriumokban speciális eljárásokat vezettek be az etofarmakológiai vizsgálatok hibalehetőségeinek kiküszöbölésére, mégis az emberi megfigyelésen alapuló teljesítmény alig mérhető egy-egy szoftver segítette elemzés teljesítményéhez képest. Módszerek: Négy humán megfigyelő, egyenként 24 vizsgálatban regisztrált nyolc paramétert elemzett. Minden vizsgálat paramétereit az EthoVision XT (Noldus IT, Hollandia) szoftver segítségével is elemeztünk. Eredmények: Számos esetben, közöttük az emelt labirintus teszt kulcsfontosságú paraméterei is, szignifikáns különbséget (p<0,05) mutattak az egyes elemzők között. A humán megfigyelők által regisztrált eredmények összegzése után összehasonlítottuk azokat a szoftver automatikus analízise során nyert eredményekkel és itt is szignifikáns különbségek (p<0,001) voltak a zárt kari belépések és a megtett táv esetén. Következtetések: Minden elővigyázatossági intézkedés ellenére, aminek célja a humán megfigyelők okozta hibalehetőségek kizárása volt (egyének közötti variabilitás a szubjektív értékelésben), a személyek által kapott mérések eredményei jelentősen eltértek a viselkedést elemző szoftver eredményeitől. Mindebből az következik, hogy a viselkedéselemzési módszerek kidolgozásánál szükség van valamilyen szabványosításra annak érdekében, hogy a különböző laboratóriumok eredményei összehasonlíthatóak legyenek, azt is beleértve, hogy az egységes értelmezéshez célszerű lenne ugyanazt a szoftvert és ugyanazokat a beállításokat használni.