Bevezetés: A hatóanyag vivőanyagból való felszabadulásának, bőrbe jutásának, illetve a bőr, mint biológiai membránon keresztüli diffúziójának modellezése a topikális készítmények fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. Az utóbbi években komoly törekvések folynak különféle alternatív modellek kidolgozására. Ez alapvető fontosságú a humán bőr nehéz elérhetősége és a világszerte növekvő állatkísérletek elleni tiltakozások miatt. Ezért célul tűztük ki a bőrpenetrációt modellező vizsgáló módszerek szakirodalmi kutatását. Módszerek: Az összefoglaló közlemény megírásához áttekintettük a rendelkezésre álló tudományos adatbázisok témában megjelent publikációit, továbbá az Európai Bizottság keretében működő Közös Kutatóközpont által elfogadott, publikus, tényeken és jogi követelményeken alapuló DataBase service on ALternative Methods to animal experimentation (DB-ALM) módszerleírásait és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) irányelveit. Eredmények: Általánosságban az in vitro vizsgálatokhoz használt modellek nagy előnye, hogy reprodukálható eredményeket biztosítanak szemben a humán bőrön keresztül végzett kísérletekkel, melyeknél igen nagy intra- és interindividuális eltéréseket kaphatunk. Emellett a mérési körülmények könnyen standardizálhatók, így nő a reprodukálhatóság. Továbbá könnyű kezelhetőségük miatt gyors vizsgálatokat tesznek lehetővé, így alkalmasak nagy áteresztőképességű vizsgálatok elvégzéséhez a gyógyszerfejlesztés korai szakaszában. Előállításuk viszonylag egyszerű, és tulajdonságaik változtatásával az egy adott készítmény fejlesztését szolgáló paraméter hatását külön vizsgálhatjuk, vagy akár bizonyos patológiás állapotokra jellemző tulajdonságokat hozhatunk létre. Mindezek mellett a mesterséges membránok tárolása egyszerű, nem igényel hűtést vagy tároló oldatot. Hátrányuk azonban, hogy még gondos tervezés esetén sem tudják biztosítani az in vivo körülményeket. Összegzés: Ezen összefoglalóban bemutatjuk a hatóanyag bevitel vizsgálatára alkalmas modelleket, beleértve a modellek főbb jellemzőit, előnyeiket és korlátaikat, továbbá néhány nemzetközi irányelv ismertetését.