Elméleti háttér: A vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható. Cél: A vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14-81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük. Eredmények: A vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: "ortodox" 21,8%, "külső kritika" 39,3%, "relativizmus" 16,6%, "második naivitás" 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (ß = -0,11; p < 0,01). Következtetések: A vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az "ortodox" vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a "második naivitás" csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az "ortodox" csoportban lelki problémák esetén.