Elméleti háttér: Az evészavarok transzdiagnosztikus modellje egy bizonyított kognitív viselkedésterápiás megközelítést kínál, amely az alacsony önértékelés, perfekcionizmus, hangulatintolerancia és interperszonális zavarok szerepét hangsúlyozza. Bár a kötődés minősége összefüggést mutat e tényezőkkel, egyetlen evészavar-kezelési modell sem fókuszál a tünetek kötődéssel kapcsolatos és kognitív-viselkedéses fenntartó tényezőire egyaránt. Cél A cél egy hipotetikus többszintű kezelési modell építése és tesztelése volt, amely kötődési intervenciókat integrál az evészavarok transzdiagnosztikus kezelésébe. Módszerek: A kötődés releváns aspektusait és a tünetek négy kognitív-viselkedéses fenntartó tényezőjét összekapcsolva kötődési intervenciókat alkalmaztunk egy bulimia nervosa és egy falászavaros beteg kibővített transzdiagnosztikus kezelésében. Eredmények: A kötődés aspektusai illeszkedtek az evészavarok transzdiagnosztikus modelljébe, az esetkonceptualizációk és a kezelés szintjén egyaránt. A kötődési funkciók javulása kapcsolatot mutatott a kezelés eredményeivel egy hónap után is. Következtetések: Ha a kötődési diszfunkciók hozzájárulnak az evészavar-tünetek kiváltó- vagy fenntartó mechanizmusaihoz, többszintű kezelés lehet ajánlott, amely a kötődés releváns aspektusait és a kognitív-viselkedéses funkciókat egyaránt célozza. Különböző intervenciós csoportokon végzett, randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek a jelen esettanulmányok eredményeinek megerősítéséhez.