"Az ember elfogadja az elé tárt világ valóságát"- hangzik el Peter Weir 1998-as alkotásában. A Truman Show című film egy olyan férfi élettörténetét mutatja be, aki tudta nélkül több mint harminc évig élt egy valóságshow élő közvetítésében. Az elmúlt években a nemzetközi szakirodalomban is találkozhattunk a Truman Show téveszme fogalmával, mint a perzekutoros és grandiózus doxazmák egy új, kulturálisan formált alakjával. Kialakulásának hátterét azok a megváltozott társadalmi normák és kulturális jelenségek adják, mely szerint akár tizenöt perc alatt tehetség vagy kitartó munka nélkül is bárki híressé válhat, ezáltal hirtelen milliók figyelmének középpontjába kerülve. A megváltozottság érzésének (deperszonalizációs, derealizációs élmények) jelentését kereső páciensek a magyarázatot életük megrendezett, folyamatosan a televízió (vagy egyéb média eszköz) által sugárzott voltában találják meg. Ott a körülöttük élők egy megírt szerepet játszanak, - a Capgras jelenséghez hasonlóan - nem azok, akiknek látszanak, a pácienseknek pedig feladatokat kell végrehajtaniuk az ismeretlen veszedelem elkerülése vagy a jutalom elnyerése érdekében. Közleményünkben a szakirodalom rövid áttekintésén túl a pécsi Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika három betegének esetismertetésén keresztül bemutatjuk ezen ritka, új pszichopatológiai tünetet.