A szerző megállapítja, hogy egyre súlyosabb akadályok tornyosulnak a fiatalok egészséges személyiségfejlődése előtt, amelynek következtében jelentősen megnövekedett a gyermekpszichiátriai ellátásra szoruló gyermekek száma. Felértékelődött a gyermek- és ifjúságpszichiátria szerepe, amely ma Magyarországon csak formális, hiányos, és nem tudja biztosítani a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerinti optimális gyermekpszichiátriai ellátást valamennyi rászoruló gyermek részére. Kiemeli, hogy a pszichiátriai zavarok első manifesztációjának 75%-a serdülőkorban és fiatal felnőttkorban jelentkezik. A különböző törvényekben és jogszabályokban foglaltak ellenére számos hiányosság nehezíti a gyermekek egészséges felnőtté válását, amelyek közül a gyermek- és ifjúságpszichiátria fejlődésének a legfontosabb akadályait elemzi. Hangsúlyozza a kulcsszemélyek tevékenységének szerepét, ismerteti a hazai gyermekpszichiátriai ellátás helyzetét és gondjait. Részletesen felsorolja az általa legfontosabbnak tartott ellentmondásokat, hiányosságokat és akadályokat, majd javaslatokat fogalmaz meg a jelenlegi krízishelyzet feloldására, amelyek segítségével hatékonyan és gyorsan lehetne javítani a jelenlegi tarthatatlan helyzeten. Külön kiemeli (1) a társadalom és a gyermekekkel foglakozó személyek és intézmények felelősségét, és az érdektelenséget a kompetens hatóságok körében. (2) A pedagógustársadalom válsága következtében kialakult, a szülők, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, de az egész népesség körében előforduló szomatikus, mentális, kulturális és spirituális tudatlanságot. (3) A mentális zavarban és betegségben szenvedő gyermekek és kezelésük holisztikus szemléletének a hiányát. (4) Az idegrendszer működése ismeretének jelentőségét és hiányát a gyermekpszichiátriai ellátásban. (5) A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás bizonyítékokon alapuló orvoslás alapjaira helyezését, amelynek alapfeltétele az organikus idegrendszeri elváltozások és a mentális működések közti kapcsolat megértése és elfogadása. (6) A kulcsszemélyek saját kompetenciahatárainak a betartását. (7) A gyermek- és ifjúságpszichiátria ellátó, fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményrendszerének azonnali teljes országos kiépítését. (8) A gyermekpszichiátriai szakvizsga reformját. (9) A jelenleg hiányzó, képzést és szakképzést elősegítő, korszerű tankönyvek és kézikönyvek megírását és az internethasználat előnyeit - ezekhez részletes javaslatokkal szolgál. (10) A mentális prevenció szinte teljes hiányát az oktatásban és az egészségügyben. (11) A lehetséges és megvalósítható lehetőségek figyelmen kívül hagyását. A gyermekpszichiátriai ellátás akadályainak leküzdése csak elhivatott gyermekpszichiáterek és gyermekpszichológusok, okos szülők, jól képzett házi gyermekorvosok, védőnők, kitűnő pedagógusok és egyéb elhivatott kulcsszemélyek összehangolt tevékenységével megvalósítható.