A fej-nyaki laphámrák világviszonylatban a 6. leggyakoribb malignus daganat, amelynek hátterében az esetek döntő többségében dohányzás és alkoholfogyasztás áll. Az esetek jelentős hányada azonban szexuális úton terjedő betegségnek tekinthető és okozati összefüggésben van a humán papillomavírus (HPV), különösen a HPV 16 és 18 fertőzéssel. A HPV egy kettős szálú DNS vírus. Onkológiai szempontból jóindulatú bőr- és nyálkahártya-elváltozásokat okozó alacsony, és rosszindulatú betegségeket kiváltani képes magas rizikójú altípusokat különböztetünk meg. A vírus örökítőanyaga a replikációért felelős korai (early, E I -7) és a vírus kapszidot alkotó késői (Iate, L I -2) fehérjéket kódolja. Az E6 és E7 fehérjék az onkogenezisben játszanak szerepet, míg a HPV ellenes oltóanyagok az L I fehérje alkotóelemeit tartalmazzák. Világszerte az összes karcinómát tekintve 6,1 %-ban merül fel a HPV oki szerepe. Jelentős arányban okoz anális (90%), vulva (25%), vagina (60%) és pénisz- (30%) rákot, illetve a méhnyakrákok gyakorlatilag I 00%-ában kóroki tényező. A HPV-fertőzés és egyes fej-nyaki daganatok kapcsolatát az ezredforduló évében bizonyították. Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a fej-nyaki laphámsejtes daganatok közül egyedül a szájgarati tumorok esetében beszélhetünk a HPV patogenetikai szerepéről. Ismert, hogy a fej-nyaki régión belül a magas rizikójú HPV-fertőzés predilekciós helye a szájgaraton belül a szájpadi és nyelvgyöki mandula, amelynek oka feltételezhetően ezen limfoepiteliális szervek speciális szerkezetében keresendő.