Nagyobb mérvű egészségváltozás elérésére a jelenlegi, főként csak ismeretátadáson alapuló hazai egészségfejlesztési programok és egészségkommunikációs módszerek egymagukban nem elegendők. Olyan módszertani áttörést jelentő megközelítésre van szükség, amely egyrészt figyelembe veszi, hogy az egészségmagatartást az ismereteken túl az egészséggel kapcsolatos attitűd és hiedelmek, az érték- és normarendszer, azaz az egészségkultúra határozza meg, másrészt magatartásformáló eszközként használja a korszerű kommunikációt. Célszerű ezért megvizsgálni, hogy a különböző helyen és helyzetben élő lakosoknak mit és hogyan érdemes kommunikálni ahhoz, hogy minél többet tegyenek saját maguk, valamint mások egészségéért és az egészséges életmódot támogató környezetért. Az egészség-kultúra ilyen irányú változása elengedhetetlen ahhoz, hogy lényegesen javuljon a lakosság egészsége hazánkban. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által 2015-ben készített Egészségkommunikációs Felmérés (EKF) eredményei a felsorolt célokat, a megfelelő kommunikációs beavatkozások tervezését segítik elő. A cikk részletesen bemutatja a felmérés alapjául szolgáló COM-B-modellt, illetve az EKF eredményeiből felvillant táplálkozástudományi szakembereket érintő, érdeklődésre számot tartó néhány megállapítást.