Emotion regulation as reflected in children's dreams - a developmental test of the neurocognitive dream theory = Álmodás és érzelemszabályozás fejlődése - egy neurokognitív álomelmélet gyermekkori álmok tükrében / Piroska Sándor, Sára Szakadát, Róbert Bódizs
Bibliogr.: p. 186-189. - Abstr. hun., eng.
In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2016. 17. évf. 2. sz., p. 167-190. : ill.
Elméleti háttér: Annak ellenére, hogy számos kutatás világít rá a REM alvás neurális fejlődésben betöltött szerepére, a fejlődéstani álomkutatás mindmáig elhanyagolt terület a felnőttkori álmodás vizsgálatához képest. Felnőtt adatok bizonyítják, hogy a REM alvás és az álmodás fontos szerepet tölt be az emocionális élményfeldolgozásban, érzelmi emlékek konszolidációjában és a negatív ingerekre adott érzelmi reakciók szabályozásában. Az egyik legismertebb elmélet, amely álmodás egyik funkcióját az érzelmi regulációban látja, a Levin és Nielsen-féle neurokognitív álomelmélet. Ezek az álomelméletek azonban nem jelennek meg fejlődéstani kontextusban. Célok: Célunk a neurokognitív álomelmélet tesztelése az éber érzelemszabályozás, valamint érzelmi-viselkedéses problémák és a gyerekálmok érzelmi aspektusai közötti kapcsolatok feltárása által. Módszer: 40 4 és 8 év közötti gyerek 349 álmát gyűjtöttük és elemeztük. Az álmok érzelmi aspektusainak (álombeli érzelmek, érzelmi álomminőség, az álmok hatása a nappali hangulatra) feltárásához a gyerekek saját értékeléseire támaszkodtunk. Az éber érzelmi feldolgozást az Érzelmi Stroop teszt gyerek változatával mértük, a viselkedéses-érzelmi problémák mértékét pedig a szülő által kitöltött Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) magyar változatával. Eredmények: A negatív álomérzelmek és az álmok nappali hangulatra gyakorolt hatása összefügg az SDQ-val mért érzelmi megküzdési nehézségekkel (T = 0,25, p = 0,031; T = 0,24, p = 0,041). Valamint a több érzelmi problémát mutató gyerekek több álomról számoltak be (T = 0,32, p = 0,004). Nem várt módon az álomérzelmek nem mutattak kapcsolatot az érzelmi fejlődés éber tesztjeivel. Konklúzió: Az eredmények alátámasztják azokat a pszichológiai álom-modelleket, amelyek az álmodásnak különleges szerepet tulajdonítanak az érzelemszabályozásban és részben igazolják a Nielsen és Levin-féle neurokognitív elméletet fejlődéstani kontextusban. További kutatások szükségesek azonban annak feltárására, hogy pontosan hogyan függ össze a nappali érzelmi működés a REM alvással és álmodással gyerekeknél, különös tekintettel a fejlődési aspektusokra.