Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=121499
MOB:2016/3
Szerzők:Kovács Eszter; Gere Attila; Székely Dóra; Kókai Zoltán; Sipos László
Tárgyszavak:ÉLELMISZERVIZSGÁLAT; ÉRZÉKELÉS; LÁTÁS
Folyóirat:Élelmiszervizsgálati Közlemények - 2016. 62. évf. 2. sz.
[https://eviko.hu/index.php/eviko]


  Szemkamerás vizsgálatok egy élelmiszer fogyasztói megítélésében / Kovács Eszter [et al.]
  Bibliogr.: p. 1060-1061. - Abstr. hun.
  In: Élelmiszervizsgálati Közlemények. - ISSN 0422-9576, eISSN 2676-8704. - 2016. 62. évf. 2. sz., p. 1049-1061. : ill.


A szemkamerás mérések során a résztvevők szemmozgásának rögzítésére, majd az így kapott adatok kiértékelésére van lehetőség. Az élelmiszeriparban a szemkamerák alkalmazása Magyarországon még nem jellemző, szemben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol ez a technológia a termékfejlesztés, marketingtámogatás fontos és általánosan alkalmazott eszköze. Tudomásunk szerint a hazai és nemzetközi szakirodalomban céklákkal kapcsolatos szemkamerás vizsgálatokat eddig nem publikáltak, ezért e technikát céklafajták vizsgálati példáján mutatjuk be. A kutatás során a szemkamerás vizsgálatokat a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Érzékszervi Minősítő Laboratóriumában végeztük. Tobii X2-60 típusú szemkamerával és Tobii Studio (version 3.0.5, Tobii Technology AB, Svédország) adatfeldolgozó szoftverrel dolgoztunk. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a megkérdezett fogyasztók döntését csak kis mértékben befolyásolta a vizsgált céklák kezelésének ismerete. Ezzel szemben az antioxidáns-tartalomra vonatkozó többletinformáció megváltoztatta a választással kapcsolatos döntésüket. A szemkamerás mérési eredmények rávilágítottak arra, hogy a fogyasztói döntést sokkal pontosabban lehet monitorozni, mint a klasszikus piackutatási módszerekkel. Ennek hátterében az áll, hogy a szemmozgás tudatosan nehezen kontrollálható, így olyan objektív információ nyerhető a fogyasztói döntési mechanizmusokról, amelyet a szubjektív, önbevalláson alapuló kérdőíves módszerekkel vagy fókuszcsoportos vizsgálatokkal szinte lehetetlen.