A biszfoszfonátok alkalmazása Magyarországon két és fél évtizedes múltra tekint vissza. A gyógyszercsoport által érintett két legjelentősebb terápiás terület az osteoporosis és a malignus megbetegedések csonteseményeinek gyógyszeres terápiája. A betegek életminőségét az alapbetegség progressziójával gyakoribbá váló jellemző csonttörések és szövődményeik kialakulása jelentősen befolyásolja. A biszfoszfonátok mindkét területen a gyógyszeres törés prevenció első lépcsőjét képező bázisszerek, melyek a betegség progresszióját lassítani képesek. Az adekvát terápia a betegek megfelelő terápiás hozzáállása esetén bizonyítottan csökkenti az alapbetegséghez társuló csonttörések kialakulásának valószínűségét. Jelen dolgozatban a gyógyszerészi gondozás alapjaként foglaljuk össze a hatóanyagcsoport alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati ismereteket. A folytatásban a hatóanyagcsoport országos vényforgalmi adataiból készült elemzést mutatjuk be. Eredményeink a biszfoszfonátok alkalmazásában és finanszírozásában bekövetkezett változásokat tükrözik. A biszfoszfonát-csoport felhasználási adatai is alátámasztják, hogy az osteoporosis szempontjából veszélyeztetett betegpopuláció folyamatos növekedése mellett a terápiában részesülő betegek aránya csökken. Ezen terápiás szakadék megszüntetésére irányuló törekvések segítésében a gyakorló gyógyszerészek aktív szerepvállalására is szükség van.