Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=120495
MOB:2016/2
Szerzők:Köteles Ferenc; Tarján Eszter; Berkes Tímea
Tárgyszavak:EGÉSZSÉG; PSZICHOLÓGIA
Folyóirat:Mentálhigiéné és Pszichoszomatika - 2016. 17. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0406/0406-overview.xml]


  Artificial concerns : effects of a commercial advertisement on modern health worries and sympathetic activation / Ferenc Köteles, Eszter Tarján, Tímea Berkes
  Bibliogr.: p. 74-78. - Abstr. hun., eng.
  In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - ISSN 1419-8126, eISSN 1786-3759. - 2016. 17. évf. 1. sz., p. 69-79. : ill.


Elméleti háttér: Számos cég kínál káros környezeti hatásoktól védőnek beállított termékeket. E termékek kereskedelmi hirdetéseit eleve a kockázatészlelés és az aggodalmaskodás maximalizálására tervezik, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a mindennapi pszichológiai működésre. Emellett fokozhatják a különböző környezeti tényezők egészségkárosító hatásaival kapcsolatos társadalmi szintű aggodalmakat is. Cél: Egy kereskedelmi hirdetés aggodalmaskodásra és szimpatikus aktivációra gyakorolt hatásának mérése. Módszerek: 100 fiatal felnőtt töltött ki olyan pszichológiai konstruktumokat mérő kérdőíveket, amelyek korábbi kutatási eredmények alapján kapcsolódtak a modernkori egészségféltéshez (szomatoszenzoros amplifikáció, egészségszorongás, testi tünetek, a természetgyógyászati módszerek hatásosságával kapcsolatos hiedelmek, holisztikus egészségszemlélet, spiritualitás). A résztvevők ezután az elektromágneses sugárzás kockázatait eltúlzottan bemutató filmet vagy egy kontrollfilmet néztek meg. A szimpatikus aktiváció (szívfrekvencia) az intervenció előtt és után, az aggodalmaskodás (a modernkori egészségféltés kérdőív Sugárzás alskálája) az intervenció előtt, után, és három héttel később került mérésre. Eredmények: A hirdetés a kontrollfilmhez viszonyítva akut szívfrekvencia-növekedést okozott (t(98) = 4,122, p < 0,001). Az aggodalmaskodás változását tesztelő kétszempontos vegyes varianciaanalízis szignifikáns csoport × idő interakciót (F(2,98) = 3,455; p = 0,034) jelzett. A post hoc elemzés eredményei szerint a kontrollcsoport nem mutatott eltérést az alapszinttől. A hirdetést néző csoportban ugyanakkor az intervenciót követő mindkét mérési időpontban szignifikánsan (p < 0,05) magasabb aggodalmaskodási szintet mértünk. Az aggodalmaskodásban az intervenció hatására bekövetkező akut változás nem kapcsolódott egyetlen kérdőívvel mért konstruktumhoz sem. Következtetések: Egyes egészségvédő termékek kereskedelmi hirdetései szerepet játszhatnak a modernkori egészségféltés kialakulásában és fenntartásában. Tágabb perspektívából nézve e hirdetések fokozhatják a kockázat társadalmi amplifikációját, és akár egy morális pánik kialakulásához is hozzájárulhatnak.