Az IKT hatása a kognitív működésekre iskoláskorban / Dávid Mária [et al.]
Bibliogr.: p. 192-194. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2016. 71. évf. 1. sz., p. 165-195. : ill.
Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10-18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi. Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között. Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.