Célkitűzés: A magyar egészségügyi ellátórendszerben hatványozódik az egészségügyi szakdolgozók külföldi munkavállalás, illetve a pályaelhagyás irányába történő motivációjának növekedése, melynek hátterében számos tényező állhat. Célunk, a magyar gyógytornászok migrációs-, és pályaelhagyási magatartásának felmérése, illetve e magatartásokat kiváltó tényezőkkel kapcsolatos átfogó ismeretek közlése. Adatok és módszerek: 2014. áprilistól augusztusig vizsgáltuk a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászokat. Az adatgyűjtést egy saját szerkesztésű kérdőív segítségével végeztük, online formában. Kizárólag az országhatáron belül praktizáló gyógytornászok kerülhettek be vizsgálatunkba, kiket kényelmi mintaválasztás alapján érünk el (n=215). Az adatokat SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel elemeztük. Szignifikancia határunk p <0,05 volt. Eredmények: Eredményeink szerint az életkor (p<0,05**) és a munkahelyen tapasztalt anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01***) jelentősen befolyásolja a migrációs gondolatok megjelenését. A gyógytornász pálya elhagyását a minta tagjainak 50,6%-a fontolgatja (n=109), melynek leggyakoribb okai a kedvezőtlen anyagi-, és erkölcsi megbecsülés, valamint a szakmai előrelépés hiánya (p<0,01***) (p<0,01***) (p<0,01***). Megbeszélés: Annak érdekében, hogy a magasan képzett szakemberek ne döntsenek az ország, illetve az egészségügyi pálya elhagyása mellett, törekedni kellene mind az anyagi-, mind az erkölcsi megbecsülés mértékén történő javításra, ugyanakkor biztosítani kellene a számukra szükséges kedvezőbb szakmai előrelépésre való lehetőséget is.