A szkizofréniára jellemző neurokognitív deficit - hazai kutatások tükrében is - jól ismert a szakemberek számára. A téma jelentőségét elsősorban az adja, hogy jelenlegi ismereteink szerint a betegség tünetei közül ez határozza meg legmarkánsabban betegeink minden­napi funkcióit és rehabilitációs lehetőségeit. A klasszikus pszichiátriai rehabilitációs eszköztár, legyen az gyógyszeres vagy pszichoszociális megközelítés, nem nyújt hatékony és specifikus segítséget a neurokognitív deficittünetek enyhítésére. A neurokognitív szemléletű rehabilitáció nemzetközi publikációkban és szakmai fórumokon egyre jelentősebb jelenléte ellenére a hazai szakirodalom meglehetősen elhanyagolt témája a kognitív fejlesztés, terápiás gyakorlata pedig - egyetlen intézményi kivétellel - hiányzik a hazai rehabilitáció repertoárjából. Tanulmányunk célja a kognitív remediáció témakörében megjelent aktualitások több szempontú bemutatása, a kognitív fejlesztés helyzetének és a szkizofrénia rehabilitációjában betöltött szerepének ismertetése, azzal a céllal, hogy a módszer ismertséget nyerjen, és mielőbb klinikai gyakorlattá váljon a hazai szakemberek körében is. A kognitív remediáció tanuláselméleti alapokon kidolgozott viselkedéstréning, amelynek célja a szkizofrén - vagy más pszichiátriai kórképpel élő - betegek kognitív funkcióinak kiterjedt és tartós javítása. A módszert - a megtévesztően hasonló rövidítés ellenére is - fontos elkülöníteni a kognitív viselkedésterápia módszerétől, amelynek tanuláselméleti alapjával mutat ugyan hasonlóságot, e modalitás mégis sokkal inkább pedagógiai jellemzőket hordoz magában. A kognitív remediáció nem egységes technika, számos settingje ismert, ám formai tényezőktől függetlenül egyértelműen specifikus és pozitív hatással van a neurokognitív funkciókra. Jól illeszkedik a rehabilitációs módszertanba, sőt ez a beágyazottság jelentősen növeli hatékonyságát és a készségek megjelenését a mindennapi funkcionalitásban, ezáltal javítva a betegség kimenetelét. E generalizálódási folyamat részben összefügg azzal, hogy a neurokognitív funkciók javulásával pácienseink "hozzáférhetőbbé" válnak egyéb terápiás modalitásokban is, növelve ezek hatékonyságát is. A neurokognitív teljesítmény javulásával korreláló és releváns agyi területeket érintő funkcio­nális és strukturális változásokat képalkotó vizsgálatok egyre növekvő száma igazolja. Ezen túlmenően költséghatékonysági szempontok is alátámasztják a módszer alkalmazhatóságát, melynek adaptációit - a kognitív paradigma értelmében - számos más pszichiátriai kórképben biztató eredményekkel alkalmazták.