Napjainkban az egyik legnagyobb kihívást a rossz vízoldékonyságú hatóanyagok formulálása jelenti. A hatóanyag szemcseméretének nanoméret-tartományba történő csökkentésével javíthatjuk annak oldódási sebességét és biohasznosíthatóságát. Az integráló eljárás gyakran alkalmazott szemcseméret-csökkentő művelet, ami lényegében a hatóanyagok kristályosítását jelenti. Jelen tanulmány célja az elektroporlasztásos kristályosítás, mint innovatív szemcseméret csökkentő eljárás elméleti hátterének, valamint gyakorlati jelentőségének bemutatása. Kutatócsoportunk által választott modell anyag a BCS II. osztályba tartozó nifluminsav (NIF) volt. Az eljárási paraméterek optimalizálását követően az előállított nanoméretű részecskék fizikai-kémiai tulajdonságait vizsgáltuk. A részecske méretét és morfológiát pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM), termikus viselkedését differenciál pásztázó kalorimetriával (DSC), valamint szerkezetét porröntgen diffrakció (XRPD) segítségével határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy az elektroporlasztásos eljárás alkalmas a szemcseméret csökkentésére, azonban segédanyag nélkül a nanonizált NIF (NIF-nano) kristályok (320 nm) aggregációja nem kerülhető el. A laza, kevés kötő-erővel rendelkező aggregátum viszont alkalmas interaktív fizikai keverék előállítására. Az eredmények azt mutatták, hogy a NIF-nano jól eloszlatható a hordozó anyagok (mannit és PoloxamerR) felületén. Ebből adódóan, a fizikai keverék nagyobb polaritású, jobb nedvesedési sajátsággal rendelkező terméket eredményez, amiből a hatóanyag kioldódása is gyorsabb volt, mint a kiindulási NIF vagy a NIF-nano mintákból.