Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=117183
MOB:2015/3
Szerzők:Tóth Antal, M.
Tárgyszavak:VÉRTRANSZFÚZIÓ; MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS; ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE; KOMPETENCIA
Folyóirat:Hematológia - Transzfuziológia - 2015. 48. évf. 1. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/2068/2068-overview.xml]


  A transzfuziológia kompetenciájának alakulása a kezdetektől napjainkig Magyarországon (Quo vadis transzfuziológia?) / M. Tóth Antal
  Bibliogr.: p. 10-11. - Abstr. hun., eng.
  In: Hematológia - Transzfuziológia. - ISSN ISSN 0324-7309. - 2015. 48. évf. 1. sz., p. 4-11. : ill.


A magyar transzfuziológia első, nemzetközileg elismert képviselője Kubányi Endre volt, aki először fogalmazta meg az emberi vérrel való gyógyítás tudományának hazai szabályait. A biztonságos vérellátással kapcsolatos szakmai tartalom meghatározásától függ a vérátömlesztéssel foglalkozók jogosultsága, kötelezettsége és felelőssége, vagyis szakmai kompetenciája. A tanulmány témája a hazai transzfuziológia kutatásának, szakképzési rendszerének és gyakorlati művelésének a követése az 1920-as évek elejétől napjainkig. Évtizedeken át az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet (OHVI) szakemberei, valamint a kórházakhoz, klinikákhoz rendelt vértranszfúziós állomások biztosították Magyarországon a preparatív és a klinikai transzfuziológia egységes elvek szerinti művelését. A 90-es években az Országos Vérellátó Szolgálat létrejöttével alapjaiban változott meg a helyzet: centralizálódott a hatékony és biztonságos vérkészítmény-előállítás, majd az OHVI, illetve utódszervei megszüntetésével módosult a transzfuziológia kutatásának, oktatásának és szakhatósági felügyeletének a helyzete is. Lazult a szakmai kapcsolat a klinikai transzfuziológiát művelő vérellátók és a hozzájuk tartozó kórházak, klinikák között. Az ezredforduló első évtizedében a szakma újabb elemekkel bővült (őssejtkészítmények prezentálása, a transzplantáció terén kapott feladatok), felértékelődtek a bioetikai szempontok, és a transzfuziológia mindinkább klinikai irányultságú szakmává fejlődött. Ezt figyelembe vették a transzfuziológus szakképesítés máig érvényes, 2001. évi alapképzési tematikájának meghatározói. A szakmai tartalom bővülésének gyakorlattá válását szolgálta 1995-2000 között több külföldi (főleg angol és német nyelvű) transzfuziológiai kiadvány, szakmai irányelv gyűjtemény, nemzetközi jogszabály magyar nyelvű fordításának a kiadása, majd az első magyar transzfuziológiai kézikönyv 2014. évi megjelenése. A jelenlegi vérellátó-transzfuziológiai struktúra, az egyetemi tanszék, a minőségirányítás, a hatósági felügyelet, a szakmai kollégium, a gyógyintézeti transzfúziós bizottságok, a transzfuziológiával foglalkozó szakmai folyóiratok köre jelenti a szakma alapját. Működésük biztosításával és összehangolásával, illetékességük, kompetenciájuk pontosításával ismét alkalmassá válhat a hazai transzfuziológia arra, hogy megfeleljen a kor szakmai kihívásainak.