Háttér: A sclerosis multiplex (SM) a leggyakoribb neuroimmunológiai megbetegedés. A betegség szomatikus tünetei mellett gyakran észlelhető fáradékonyság, hangulatzavar (depresszió), illetve kognitív funkciócsökkenés. A kognitív működés változása jelentős befolyással bír a szociális kapcsolatokra, a munkaképességre, az életminőségre, függetlenül a fizikai korlátozottságtól. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a hangulati és kognitív működésben történő változás közötti komplex összefüggés elemzése volt sclerosis multiplexes betegeknél. Az alapvető kérdésfeltevés az volt, hogy sclerosis multiplex esetén az egyes kognitív részfunkciók területén tapasztalható hanyatlás és a normál populációhoz képest gyakrabban előforduló depresszió milyen kapcsolatban áll egymással. Módszer: A Semmelweis Egyetem Neuroimmunológiai Ambulanciáján gondozott 40 sclerosis multiplexes beteget vizsgáltunk (16 férfi, 24 nő). A kontroll csoport 42 főből (16 férfi, 26 nő) állt; nem, életkor és iskolai végzettség szerint illesztve az SM csoport tagjaihoz. Szűrővizsgálatként MMSE tesztet végeztünk, majd a verbális tanulást, a vizuális információ-feldolgozást, a figyelmet, a rövid távú memóriát, a hosszú távú megtartást teszteltük, illetve a betegek depresszió önértékelő skálát töltöttek ki. Eredmények: Gyengébb teljesítményt tapasztaltunk sclerosis multiplexes betegeknél a tanulás, a hosszú távú verbális memória, a rövid távú téri vizuális memória terén a kontroll csoporthoz képest. Megtartottnak bizonyult a munkamemória, az információ-feldolgozás és a figyelem. Ugyanakkor negatívabb hangulat jellemezte az SM betegeket, mint a normál populációt. A depresszió és a kognitív funkciók összefüggéseit tekintve a hangulat és a rövid távú téri vizuális memória között találtunk fordított kapcsolatot. Következtetés: Vizsgálatunk eredményei megegyeznek az irodalomból ismert korábbi tapasztalatokkal, mely szerint a munkamemóriánál nem, ellenben a rövid és hosszú távú memóriánál tapasztalható teljesítményromlás a sclerosis multiplex betegeknél a normál populációval összehasonlítva. A depresszió és a fáradékonyság előfordulási gyakoriságából adódóan, továbbá a pszichológiai tényezők életminőségben játszott jelentős szerepét tekintve fontos lenne a hangulat és a fáradékonyság kognitív folyamatokra tett hatásának részletesebb feltárása, amit következő vizsgálatainkban tervezünk.