Háttér és célok: A koraszülöttek orvosi ellátásának rohamos fejlődésével a pszichológia tudománya nagy erőfeszítések árán igyekszik lépést tartani. A koraszülöttek mint csoport kognitív fejlődési lemaradását továbbra sem magyarázzák kellőképpen a biológiai rizikófaktorok. A deficit hátterében álló pszichológiai összefüggéseket feltáró egyik tudományos irányvonalhoz csatlakozva munkánk az anya-csecsemő interakciók szerepének súlyát kutatja. Módszer: Jelen tanulmány longitudinális kutatásunk egyéves kori vizsgálatának eredményeit mutatja be, amelyben 30 koraszülött és 42 időre született csecsemő-anya párt figyeltünk meg szabad és tanítójáték-helyzetben. A videofelvételre rögzített interakciókat mikroanalitikusan kódoltuk. Eredmények: Kétféle típusú interakció képe rajzolódott ki. Az egyikben az anya hagyta érvényre jutni a csecsemő kezdeményezéseit. A másikban az anya igyekezett irányítani a csecsemőt, de emellett hajlamos volt a passzivitásra és az interakció váratlan megszakítására is. A koraszülő anyák többet negligálták csecsemőjüket az interakciók során, és kevesebbet gazdagították a játéktevékenységet, mint az időre szülő anyák. A csecsemő játékának anyai gazdagítása pozitívan, míg az anyai passzivitás negatívan korrelált a csecsemő mentális fejlettségével (BSID II). Következtetések: Megfigyelésünk alátámasztja a koraszülés hatását az interakciókra. A koraszülött csoportban a különbségek kevésbé harmonikus interakciók képét mutatják egyes demográfiai és csecsemőviselkedési változók hatásának kiszűrése után is. Ez rizikótényezőt jelenthet a koraszülött csecsemők fejlődésére nézve.