A humán szinuklein protein család legismertebb izoformája a 140 aminosavat tartalmazó a-szinuklein. Fiziológiás szerepe még nem teljesen tisztázott, de az már jól ismert, hogy az úgynevezett konformációs-neurodegeneratív betegségek egyik okozója. A natív oldékony protein szerkezetében történő konformációváltozás oldhatatlan aggregátumok kialakulásához vezet, melyek zárványokká stabilizálódva Lewy-testeket, neuriteket képeznek, és toxinként károsítják a neuronokat. A neurodegeneráció először a szaglórendszert, a perifériás autonóm idegrendszert és a vagus dorsalis motoneuronjait; a betegség középszakaszában pedig a substantia nigra dopaminerg neuronjait; és egy jóval későbbi stádiumban már a kortexet is érinti. Ez a precíz sorrendje a neurodegenerációnak nem minden esetben érvényes, de növeli annak a valószínűségét, hogy a Lewy-elváltozás és a neurodegeneráció prionszerű módon terjed az érintett területekről az ép területekre. A prionok fertőző proteinek, amelyeknek nincs nukleinsavuk, kizárólag proteineket tartalmaznak. Az által okoznak betegséget, hogy ß-redőben gazdag konformációba tekerednek fel, toxikus filamentumokat és aggregátumokat képezve. A feltekeredett protein úgy viselkedik, mintha templát lenne, és a vad típusú proteinekben konformációváltozást indukál keresztreakciót okozva, amely neurodegenerációhoz vezet. Később a hibás proteinek a már érintett idegsejtekből az egészségesekbe jutnak át, ahol a szekvencia ismétlődik, és kiterjed a neurodegeneráció. Számos kutatás foglalkozott már az a-szinuklein intercelluláris transzferének alapjául szolgáló mechanizmussal, melyek megerősítik a prion-elméletet, miszerint az a-szinuklein monomerek és aggregátumok exocitózissal szekretálódhatnak a károsodott idegsejtekből, és a még nem érintett idegsejtek felveszik azokat endocitózissal, rámutatva arra, hogy az a-szinukleinnek milyen fontos szerepe van a prionszerű folyamatban.