Napjaink leggyakoribb pszichiátriai betegségei, a depresszió és a szorongásos zavarok, feltehetőleg a központi idegrendszer monoamin neurotranszmissziójának elégtelenségével kapcsolatosak. Ugyanakkor ezeknek a patofiziológiai folyamatoknak a vizsgálata az élő emberi agyban komoly kihívást jelent. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) olyan noninvazív módszer, ami lehetőséget nyújt az agyi aktivitás vizsgálatára. Legtöbb esetben az aktivitást előidéző stimulus kognitív pszichológiai feladat, azonban lehetőség nyílik arra, hogy farmakológiai funkcionális mágneses rezonancia (phMRI) vizsgálat során egy specifikus farmakon indukálta aktivitásváltozást vizsgáljunk. Jelen munkánk célja az ezzel a módszerrel végzett eredmények összefoglalása, melyet a PubMed adatai alapján készítettünk el. A challenge phMRI vizsgálatok során egy szelektív farmakon, például a szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) citalopram és escitalopram alkalmazásával a szerotonerg neurotranszmisszió és a gyógyszerhatásban résztvevő agyi területek aktivitásváltozása vizsgálható. Modulation phMRI segítségével megfigyelhetjük, milyen akut hatással van az adott farmakon alkalmazása az olyan kognitív pszichés funkciókra, mint az érzelemfeldolgozás, és hogyan változnak meg ezek a funkciók hosszabb távú gyógyszeralkalmazást követően. A phMRI különböző módszerei ezért komoly segítséget nyújthatnak abban, hogy az emberi agy szerotonerg transzmissziójának szerepét és az ezzel összefüggő pszichés betegségek patomechanizmusát jobban megérthessük.