BEVEZETÉS - A kutatások szerint a hagyományos vallásgyakorlás egyre inkább háttérbe szorul a serdülők körében, ami azonban nem jelent vallástalanságot vagy a spiritualitás teljes hiányát. A spiritualitás/vallás ma is jelentős védőfaktor. Ezért tanulmányunk célja az volt, hogy középiskolás mintán elemezzük a spiritualitás/vallásosság változóinak tükrében a fiatalok mentálisjóllét-indikátorait. MÓDSZEREK - Kérdőíves adatfelvételünk (2010) során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). Függő változóként a depressziós tünetegyüttes, az élettel való elégedettség és az optimizmus, függetlenként pedig spirituális és vallásos változók szerepeltek. A leíró statisztikán túl korrelációelemzést és többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk. EREDMÉNYEK - Eredményeink szerint a mai fiatalok boldogsága elsősorban egzisztenciális jóllétüktől függ: azok, akik látják életük értelmét, akiknek céljai vannak, és hisznek abban, hogy képesek életük eseményeit átlátni és megérteni, elégedettebbek életükkel, optimistábbak, és kevésbé hajlamosak depresszióra. Emellett az élettel való elégedettséghez a spirituális hit is hozzájárul, míg a vallás fontossága a depresszió esetében védőfaktor. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy az egzisztenciális jóllét (amely főként az élet értelmére vonatkozik) kiemelten fontos spirituális mutató. Az adatok azonban azt is sugallják, hogy a fiatalok mentális jólléte csak kis részben származik a vallásgyakorlásból, a fiatalok spirituális hite jórészt más forrásból táplálkozik. Ennek kiderítése további vizsgálatokat igényel. Mindenesetre bizonyossá vált, hogy a mai fiataloknak ugyanúgy szükségük van az élet értelmébe vetett hitre, mint más korosztályoknak.