A komplex-explicit tudatelmélet és a szocio-kommunikatív tünetek kapcsolatának rövid távú stabilitása autizmus spektrum zavarral élő felnőtteknél : előzetes eredmények / Győri Miklós, Borsos Zsófia, Stefanik Krisztina
Bibliogr.: p. 139-142. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2014. 69. évf. 1. sz., p. 117-143. : ill.
Háttér: munkahipotézisünk szerint az autizmus spektrum zavarokat (autism spectrum disorders, ASD) egy eddig nem vizsgált sajátosság, fokozott rövid távú kognitív instabilitás jellemezheti, amely elsősorban az összetett kognitív funkciókat, köztük a naiv tudatelméleti képességet (naive theory of mind, ToM) érintheti. Célok: elemzéseink egy exploratív kutatásból származnak, amely a magasan funkcionáló (MF) ASD kognitív alapjainak és a tünetekkel való összefüggésüknek stabilitását/instabilitását vizsgálta perces/órás/napos időtávon. Az itt bemutatott elemzésekben a komplex-explicit ToM stabilitására fókuszálunk. Módszer: ASD-vel élő MF felnőtt személyek (N=18) és illesztett neurotipikus kontrollszemélyek (N=18) 5 ülésből álló vizsgálatsorozatban vettek részt, mely egyes kognitív működések ismételt méréseiből állt. A komplex-explicit ToM felmérésére a következőket alkalmaztuk: Hamis Irónia Feladat, Furcsa történetek, Szemek teszt. A tüneti kép kvantifikációja az Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma (ADOS) eredményeiből származik. Eredmények: 1. a csoportok átlagos teljesítményeit összehasonlítva a Furcsa Történetek feladat kivételével eltérő teljesítmény mintázatokat találtunk a két csoportban az ismételt adminisztrációk során. 2. A ToM teszteljárások egymást követő mérésekben adott eredményei között végzett korrelációs elemzések alapvetően stabilnak mutatták az egyéni teljesítményeket mindkét csoportban. 3. A mérésenkénti ToM eredmények és a tünetcsoportok súlyossága közötti korrelációk instabilitásra utaló mintázatokat mutattak.Következtetések: eredményeink egyaránt tartalmaznak kognitív stabilitásra és instabilitásra utaló mozzanatokat: az 1. elemzés eltérő teljesítményváltozási (feladatadaptációs) mintázatokat mutat a két csoportban; a 2. elemzés inkább stabilnak mutatja a minta kognitív teljesítményét; a 3. elemzés szerint releváns új összefüggéseket mutatnak az ismételt mérések. Összességében adataink alátámasztják a kognitív instabilitás vizsgálatának relevanciáját, de egyértelmű, hogy nagyobb mintán, finomabb módszerekkel történő megerősítésük szükséges még ahhoz, hogy határozott konklúziók legyenek levonhatóak.