Elméleti háttér: Az önértékelés alapvető pszichológiai szükséglet, ám az én értékelésének a mentális egészség szempontjából nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is lehetnek. Az önegyüttérzés jó alternatívát kínálhat, mivel nem foglalja magába az én-érték becslését. Az önegyüttérzés pozitívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és fordított együttjárást mutat számos negatív pszichológiai jellemzőivel. Cél: Az Önegyüttérzés skála magyar változatának (SCS-H) kidolgozása, pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása. Módszer: 544 egyetemista (214 férfi, 330 nő; átlagéletkor 24,45 +- 4,67 év), egy hónappal később pedig ebből a mintából 163 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Önegyüttérzés skála (SCS), Rosenberg-féle Önértékelés skála (RSES), Kontingens Önértékelés kérdőív (CSES), Diszpozicionális Optimizmus kérdőív (LOT-R), Spielberger-féle Vonásszorongás skála (STAI-T), Beck Depresszió kérdőív (BDI). Eredmények: Az Önegyüttérzés skálán végzett feltáró és megerősítő faktorelemzéssel egy 6 faktoros, 21 tételes kérdőívet sikerült kidolgozni. Az Önegyüttérzés skála magas reliabilitás értéket (Cronbach-a: 0,86 és 0,91) és jó teszt-reteszt korrelációt (r = 0,74; p < 0,01) mutatott. Az önegyüttérzés a vonásszorongással, a depresszióval és a kontingens önértékeléssel negatívan, míg a diszpozicionális optimizmussal és a globális önértékeléssel pozitívan korrelált. Következtetések: Az Önegyüttérzés skála 21 tételes magyar változatának pszichometriai jellemzői jónak mondhatók, ugyanakkor a végső értékeléshez további vizsgálatokra van szükség.