Ebben a tanulmányban a személyközi kapcsolatok pszichológiáját és fenomenológiáját vizsgáljuk interdiszciplináris perspektívából. Az empátia és az idegtudomány által is kutatott úgynevezett rezonanciajelenségek a filozófiai, pszichológiai és orvostudományi érdeklődés homlokterébe kerültek. Tanulmányunk egyik kulcsmozzanata a tükörneuronok szerepe körül kialakult szakmaközi dialógus filozófiai-kritikai megközelítése. Vizsgálódásunk, a megtestesülés átfogó paradigmájának filozófiai és empirikus eredményeit hasznosítva, néhány szemantikai kérdésre szeretne rámutatni, amelyek az empátia és a tükörneuronok működése kapcsán felmerülhetnek. Végül pedig kiemeljük a kortárs fenomenológia eredményeinek alkalmazhatóságát a tükörneuronok körül burjánzó szemantikai vitákban.