Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=107020
MOB:2013/2
Szerzők:Kalmár Sándor
Tárgyszavak:STATISZTIKA; ÖNGYILKOSSÁG; SERDÜLŐKOR; KOCKÁZAT
Folyóirat:Neuropsychopharmacologia Hungarica - 2013. 15. évf. 1. sz.
[https://mppt.hu/folyoirat/#]


  The possibilities of suicide prevention in adolescents : a holistic approach to protective and risk factors = Az öngyilkosság megelőzésének lehetőségei kamaszoknál : a védő- és kockázati tényezők holisztikus megközelítése  / Sándor Kalmár
  Bibliogr.: p. 39. - Abstr. hun.
  In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2013. 15. évf. 1. sz., p. 27-39. : ill.


Nincs még egy olyan komplex szomatikus, biológiai, mentális, pszichológiai, pszichiátriai, kulturális, szociális és spirituális jelenség, amely nemcsak súlyos közegészségügyi gond, de értelmetlen, megmagyarázhatatlan, tragikus, fájdalmas, ellentmondásos, misztikus is, mint az öngyilkosság. A számtalan ok ellenére, amellyel a történelem során magyarázták, a valódi okát nem tudjuk, de nem is tudhatjuk, mert multikauzális, és sohasem vezethető vissza egyetlen okra. A kialakulásában számos más tényező is szerepet játszik, de a legerősebb kockázati tényező a fel nem ismert és kezeletlen depresszió. Magyarországon az öngyilkosság a fiatalok között súlyos probléma. 2000-2010 között a 24 évnél fiatalabb korcsoportban 1150 férfi és 245 női áldozat volt. A 15-24 éves korcsoportban 2010-ben is az öngyilkosság volt a vezető halálok. Az öngyilkos áldozatok nem egészségesek, mindig valamilyen szomatikus, mentális, kulturális és spirituális zavarban szenvednek. A szerző megpróbálja holisztikusan osztályozni a védő és kockázati tényezőket, kihangsúlyozva, hogy ezek a tényezők egymással összefüggésben fejtik ki a hatásukat. Ezek a tényezők előfordulnak (1) fizikai, biológiai, szomatikus szinten (amely magában foglalja a fizikai környezetet, a genetikát, a betegségeket és a testi egészséget); (2) mentális, pszichológiai szinten (beleértve az önértékelést, a konfliktuskezelő módszereket, az érzelmek, indulatok megfelelő kezelését); (3) kulturális szinten, (beleértve a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőket, az életminőséget); (4) szociális szinten (amely magában foglalja a családot, barátokat, szomszédokat, munkahelyet); (5) spirituális szinten, (amely magában foglalja a reményt, a hitet, a szeretetet, a kétségbeesést). Mivel a gyermekek viszonylag sok időt töltenek az iskolában, a tanároknak megfelelő ismeretekkel kellene rendelkezniük ezen tényezőket és a fontosabb pszichoszomatikus tüneteket illetően, tudniuk kellene ezeket megfelelő módon kezelni, de sajnos a többségük erre nincsen felkészítve. A spirituális kockázati tényezők közül a legfontosabb a reménytelenség, amely a Beck Reménytelenség Skálával viszonylag könnyen vizsgálható a mindennapi gyakorlatban. Ezt követően a szerző felsorol számos olyan jelet és tünetet, amelyeket mind a szülőknek, mind a tanároknak fel kellene ismerni és kezelni kellene, majd ajánlásokat tesz az öngyilkosságok csökkentése érdekében.