A biomedicinális kutatások közül az egyik legfontosabb területet az őssejt-kutatások jelentik. A hozzájuk fűzött nagy reményekből ma már nem egy valóság, és ha sikerülne a velük kapcsolatos távlati célok megvalósítása is, az alapjaiban változtatná meg, nemcsak az orvostudományt, hanem kihatással lenne a biotechnológiai iparra, a gazdaságra és a társadalmak berendezkedésére is. Az őssejt-kutatásokhoz komoly gazdasági, üzleti érdekek is fűződnek, így különösen fontos, garanciális jellegű az etikai és jogi keretek meghatározása. Számos, elvitathatatlan előnyük mellett ezek a kutatások magukban rejtenek olyan súlyos etikai konfliktusokat, amelyek feloldása elengedhetetlen ahhoz, hogy az őssejt-kutatások valóban az emberiség javát szolgálják. Fontos és nem megkerülhető kérdések, hogy hogyan alakul az embriókkal való kísérletezés megengedhetősége és kereteinek kérdése? Megengedhető-e embriók létrehozása kísérletek és őssejt-nyerés céljából, megengedhető-e egyáltalán a terápiás klónozás? Elfogadható-e az ember-állat határok átlépése, ezáltal egyes morális tabuk megszegése, ha a tudomány ezzel olyan eredményeket ér el melyek az emberiség javát szolgálják? Közleményemben ezekre az etikai-jogi kérésekre igyekszünk rávilágítani és elfogadható megoldási alternatívákat vázolni.