Az ülő életmód hatása az egyetemi hallgatók fizikai állapotára, és kapcsolata a kötelező testnevelés órákkal / Petrika Hajnalka, Veres-Balajti Ilona, Némethné Gyurcsik Zsuzsanna
Bibliogr.: p. 21. - Abstr. hun., eng.
In: Fizioterápia. - ISSN 1789-4492. - 2012. 21. évf. 3. sz., p. 14-21. : ill.
A hosszantartó ülés és a mozgásszegény életmód sajátos fizikális terheléshez vezetnek, amelyek jellegzetes izomfájdalmat, csökkent ízületi mozgásterjedelmet és rugalmatlan izomnyújthatóságot okoznak. Vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy mozgástani szempontból milyen fizikai állapotban vannak a felsőoktatásban lévő hallgatók, valamint, hogy a különböző, a kötelező testnevelés keretében alkalmazott mozgásformák - gerinctorna, gyógytestnevelés, Pilates - milyen hatást érnek el az izmok nyújthatósága, ereje és az ízületek mozgásterjedelme tekintetében. Kutatásunkban a fizioterápiában használatos vizsgálati módszereket alkalmaztuk az adatgyűjtés során. Az eredmények a mozgásszegény életmód kedvezőtlen fizikai hatásait mutatták a vizsgált hallgatók körében fiatal életkoruk ellenére is. A vizsgált mozgásformák hatására az izom nyújthatóság és a mozgástartomány növekedését tapasztaltuk, csökkent az izmok feszülése és a korábban jelzett fájdalom mértéke. Mindhárom mozgásforma közel hasonló hatásfokúnak bizonyult a hallgatók fizikai állapotának javításában. Következtetésként elmondható, hogy viszonylag rövid idő alatt is jó eredményeket lehet elérni az ülő életmód által kialakított rossz tartás és izomdiszbalansz javítása érdekében a felsőoktatásban tanulók körében, célzott tornagyakorlatokkal a kötelező testnevelés keretén belül is.